Idén a tavaszi fagyok és hűvös időjárás miatt a megszokottnál mintegy két héttel később érik a meggy, nagy mennyiségben június 25-e után várható. A szakemberek közepes mennyiségű termést prognosztizálnak, de ezt még befolyásolhatja az időjárás, illetve a termőkörzetenként eltérő terméshozam.
Magyarország az Európai Unió egyik meghatározó meggytermelője, Lengyelország – melynek területe több mint háromszorosa hazánkénak – után a második helyen áll. A hazánkban megtermelt meggy minősége nagyon jó, ezért keresett külpiaci termék. A magyar meggy fő felvevőpiaca a feldolgozóipar, az uniós meggybefőtt-kereskedelemben Magyarország vezető szerepet tölt be, az ellátás több mint 40 százalékát adja.
Hazánkban közel 14 ezer hektáron termesztenek meggyet, az éves meggytermés – évjárati hatásoktól függően – alapvetően 60-90 ezer tonna között ingadozik. Ennél tavaly és tavalyelőtt kevesebb termett. A hazai lakossági meggyfogyasztás átlagosan évi 15 ezer tonna, ennek 30 százaléka a friss meggy. Az elmúlt néhány évben erősödött a frisspiaci fogyasztás és növekedett a fagyasztott meggy iránti kereslet is, ám továbbra is a meggybefőtt a legkedveltebb a vásárlók körében. A NAK által korábban végzett felmérés szerint legnagyobb területen Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Kántorjánosi fajtákat termesztenek. Jellemzően a hazai meggy jelentős része, körülbelül 60-80 százaléka exportra kerül, ennek – egy átlagos évet tekintve – harmada a friss meggy; több mint fele a meggybefőtt; nyolcada-tizede pedig fagyasztott meggy. A magyar meggy legnagyobb külföldi felvevőpiaca Németország.
A meggyültetvények száma és területe az észak-alföldi régióban a legnagyobb (5614 hektár) – azon belül döntően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 4748 hektár –, ugyanakkor ott a legkisebb az ültetvények átlagos mérete (3 hektár körüli). A Dél-Alföld és Közép-Magyarország (elsősorban Bács-Kiskun és Pest megye meggyültetvényeinek köszönhetően) együttesen 27 százalék körül részesedik a meggyterületből, míg az észak-magyarországi régió 14,6 százalékkal.
A betakarításra elsőként a Duna – Tisza közti területeken szokott sor kerülni, majd a legvégén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.