November végén óriási sajtóvisszhangot váltott ki két drávaszögi fiatal vállalkozó ötlete, a PlantOn, amely bárki számára elérhetővé teszi a háztáji zöldséget. A terv friss terménnyel kecsegtet és biztos megélhetést ígér a kisgazdáknak. Ez különösen fontos a globalizáció által meghatározott életünkben, amikor tél közepén is tele vannak a szupermarketek polcai a világ különböző pontjairól érkező terményekkel, de mit sem tudunk arról, hogy hol és miként, milyen táptalajon vagy akár talaj nélküli közegben gondozták, permetezték azokat. A fogyasztók többsége szívesebben vásárol helyi, friss terméket, még akkor is, ha drágábbak. Viszont ezekből kevesebbet vagy kevésbé tetszetőseket talál a boltokban, a rohanó városiak többsége pedig nemigen jár ki a termelői piacra.

Márió és a nénik

A pélmonostori Szalai Máriót és eszéki társát, Goran Markovanovićot sokáig csak fogyasztóként, szemlélőként érdekelte a téma. Nem foglalkoztak földműveléssel, a családjukban nincs konyhakertész. Mindketten informatikusok, de szeretnek egészségesen táplálkozni és jó üzleti érzékük is van, így született meg a közvetítő weboldal, majd a mobilalkalmazás ötlete. Szalai Márió a Figyelő megkeresésére idézte fel a kezdeteket. „Néhány éve az volt az elképzelésem, hogy

A falusi házaknál mindig akad egy kis pluszzöldség, a baromfiudvarokban pedig tojás, amit sokan szívesen megvásárolnának. Az ötletet megosztottam mostani üzlettársammal, Gorannal. Tetszett neki, bele is vágtunk a megvalósításba. Sajnos hamar rá kellett jönnünk, hogy ennek az elképzelésnek bürokratikus akadályai vannak, mert a horvát törvények értelmében csak bejegyzett termelőkkel, családi gazdaságokkal tudunk szerződni.” Úgyhogy végül maradt ez utóbbi szegmens. Kistermelőket győztek meg arról, hogy használják ki a világháló előnyeit, hogy érdemes a birtokukban lévő földet olyasmivel bevetni, amire igényt tart egy városi megrendelő család vagy baráti közösség, étkezde vagy vendéglő. Elmondták, hogy hosszabb távú megállapodást köthetnének olyan ügyfelekkel is, akikről mindeddig nem tudtak, akiknek úgymond bérbe adhatják a földet, a fóliasátrat, és folyamatosan kapcsolatban állnak majd velük. Márióék szinte biztosra vették, hogy „bérlő” lesz bőven. A kezdeti próbálkozások után most őszre érett be a projekt.

Tarifák és kamerák

Azok, akik igénybe szeretnék venni a PlantOn szolgáltatásait, először is egy 200 kunás (tízezer forintos) regisztrációs díjat fizetnek. Utána több program közül választhatnak.

és hogy azokat miként fogyasszák, dolgozzák fel, abban táplálkozásszakértől tanácsokat kapnak. Ez azt jelenti, hogy havi bontásban egy négyzetméternyi felület 7,5 kunába (368 forintba) kerül. Aki a nyolc zöldségfélén kívül mást is termeltetne, a gazdával egyeztetve egyéb terményt is választhat, sőt akár monokultúrát is igényelhet, de ez havi 2500 forintnyi kunával megdobja a díjat.

Fontos megemlíteni, hogy a bérlő állandóan figyelheti a kertet a kihelyezett webkamerák segítségével, és persze a gazda minden cselekményről hírt ad, legyen az öntözés, kapálás vagy növényvédelem. A megtermelt zöldséget a bérlő a helyszínről viszi el, vagy futárszolgálattal hazaküldik neki kedvezményes tarifával.

Nagy játékosok

hogy szeretne velük együttműködni, a potenciális fogyasztók között pedig erős gazdasági szereplők, vendéglők, hotelek is megjelentek. A tengerparti szállodák ugyanis iszonyatos mennyiségű zöldséget használnak fel, és a jó hazai alapanyag beszerzése áltában nehézkes.

Erre az ügyfélkörre találták ki a vállalkozói csomagot. Nagyobb terület bérlése esetén ugyan csökken a négyzetméterár, de a befizetendő összeg jóval jelentősebb. Egy hold föld (5754 négyzetméter) havi 21 ezer kunába (bő egymillió forintba) kerül, ezt a csomagot nyilván a vendéglők, a szállodai éttermek választják, amelyek ki tudnak fizetni évi mintegy 12,3 millió forintnak megfelelő összeget.

Természetesen az eredeti célközönségüket, az egészséges zöldségek iránt érdeklődő egyéni fogyasztókat, a családokat sem hanyagolják el. A jövendőbeli termelők és felvásárlók köre már most akkora, hogy tavasszal be is vetik az első parcellákat, de bőven van lehetőség a terjeszkedésre és a kínálat bővítésére.

Márió és Goran nagyon optimista a PlantOn jövőjét illetően. A zöldségtermesztés mellett a következő fázis a gyümölcsfalízing lesz, de vannak terveik az állattartás területén is. Az ötletük iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön is, ám a termékek kézbesítése frissességi és logisztikai problémákat vet fel – nagyon távol vinni a terményt ellenkezik lokalista ideológiájukkal.

„Kaptunk már megkereséseket Németországból, Ausztriából és Magyarországról is, de tavasszal csak itthon indulunk. Ahhoz ugyanis, hogy a szlavóniai, baranyai földről a német fogyasztó asztalára eljusson a termés, három napra is szükség lehet, ennyi idő alatt pedig már nem igazán friss a zöldség” – mondta Márió. A külföldi piacokon úgy érdemes megjelenniük, ha ottani termelőkkel és fogyasztókkal szerződnek. Mindenesetre az a céljuk, hogy a PlantOn minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatban is elérhető legyen.

A cikk a Figyelő hetilap december 23-án megjelent duplaszámában jelent meg