Az elmúlt négy év átlagában 45 ezer tonna körüli szilvatermést takarítottak be a hazai ültetvényeken, mégpedig nagy ingadozásokkal: 2020-ban kifejezetten alacsony, 24 ezer tonna, két évvel később pedig több mint 60 ezer tonna szilvát szüreteltek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös körképe szerint az idei termés valószínűleg 50–60 ezer tonna között lesz, tehát az idén megközelíthetjük a jobb évjáratok termését. Mindezt annak ellenére, hogy a változékony időjárás okozta fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű volt a gyümölcshullás. Az utóbbi évek egyébként nem kedveztek a szilvának, a tavaszi fagyok, a virágok megfázása, a méhek elmaradása, a gyenge termékenyülés miatt egyre nagyobbak a terméskilengések, így kiszámíthatatlanná vált a termés és a piac egyaránt.
A szilvára is igaz idén, hogy a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt rendkívül heterogén. A betakarítási szezon, akárcsak a legtöbb gyümölcsfajunk esetén, nagyságrendileg két-két és fél héttel korábban kezdődött. A legnagyobb problémát a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja a szilva növekedését; egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg. Ha a száraz és meleg időjárás továbbra is megmarad, az – akár jelentősebb mértékben is – csökkentheti a várt termésmennyiséget. Az idei évben nagyobb növényvédelmi problémáról nem számoltak be a termelők.
A magyarországi szilvatermő terület a NAK felmérése szerint 5776 hektár. Ez folyamatosan csökken: tíz évvel ezelőtt még közel 8 ezer hektár szilvaültetvényt regisztráltak.
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1654 hektár,
- Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye további 895 hektár szilvatermő területet ad.
- Bács-Kiskun vármegyében 1180 hektáron termelünk szilvát,
- míg Pest vármegyében 897 hektár a termőterület.
Ezzel Északkelet-Magyarország rendelkezik a termőterület 40-45 százalékával, az ország középső része pedig bő egyharmadot ad a termőfelületből.
A legnagyobb területen termelt fajták közé tartoznak a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a feldolgozóiparba kerül (magyarországi vagy esetleges módon külföldi, döntően német), míg kevesebb mint 50 százaléka a hazai, kisebb hányadban pedig a külföldi frisspiacon értékesül.
Pedig a szilva korábban a magyar kertészet fontos exportcikke volt: a 2020-at megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonna volt a kivitt mennyiség, ám az utóbbi három évben a tetemes terméskiesések miatt 2–4 ezer tonna közé korlátozódik a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1–2 ezer tonna között mozgott.
A szakmai szervezetek megítélése szerint
de a termelők együttműködésére is nagy szükség van. A NAK és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésében a ceglédi gyümölcskutatóban a gyakorlat számára folyó kísérleteket végeznek.
A szilva természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin-forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma. Vitamin- és antioxidáns-tartalma nemcsak a daganatos betegségek prevenciója szempontjából fontos, hanem például hatékony segítség lehet a ráncokkal szemben is. A szilvát a karcsúság természetes titkának is nevezik, mert nemcsak a fogyásban segít hatékonyan, hanem klorogénsav-tartalma miatt megelőzhető vele az elhízás is. Hatékony megoldás a vérszegénységre és a vashiányra, javítva ezáltal még a közérzetet is. Víztartalma 85 százalékos, emiatt nagyon jó szomjoltó, rost- és szorbittartalmának köszönhetően pedig közismert hashajtó. Nyersen az érettebb, édesebb darabokat, lekvárnak, szilvapálinkának pedig a puha és túlérett, magasabb cukortartalmú gyümölcsöket érdemes használni. A szilva hűtőben viszonylag sokáig eláll, kitűnően fagyasztható gyümölcs.
