A jelenlegi kilátások alapján mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb lesz az idén a meggytermés a tavaly szüretelt 64 ezer tonnánál – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi

Szervezet és Terméktanács elnöke. Az idei termés jellemzője, hogy fajtánként és termőkörzetenként óriási a heterogenitása, így a szakmaközi szervezet által becsült mennyiségtől a tényleges pozitív és negatív irányban egyaránt eltérhet – tette hozzá.

Ez a termésmennyiség a növekedés ellenére gyengének számít, aminek az okozója az elmúlt évivel ellentétben az idén nem az elégtelen vízellátottság, bár a tavalyi aszály utóhatásai még most is érződnek, ugyanis a virágok rossz kondíciója részben az elmúlt évi stressz következménye. A gyengébb termés azzal is magyarázható, hogy az idén márciusban és áprilisban több hullámban is erősebb éjszakai lehűlések voltak, így fagykárosodást is szenvedtek a virágok: „Ez nem közvetlen rügy- és virágfagykárokban mutatkozott meg, hanem vélhetően megfáztak a virágok, ami tovább rontotta a termékenyülő képességüket” – magyarázta Apáti.

Aszály után esők – de miért lesz kevesebb meggy?

A virágzás idején és elteltével, a terméskötődés időszakában gyakran volt hűvös, szeles, csapadékos, fényszegény időjárás, ami akadályozta a méhek repülését és a beporzást, majd rontotta a termékenyülést, a virágzást követően pedig a terméskötődést. Így sok virágból nem vagy rosszul kötődött gyümölcs, utóbbiak pedig a májusi természetes tisztuló hullás során lehullottak. Terméskiesést okoz az is, hogy a virágzáskori hűvös, csapadékos időjárás következtében nagyon jelentős moníliafertőzés támadta meg az ültetvényeket.

Az pedig nem csak az idei termést csökkenti, hogy a tavalyi extrém aszály után nagyon sok, egyébként még jó kondícióban lévő meggyültetvényben is 10-20 százalékos fapusztulást tapasztaltak az idén tavasszal a gazdák. Mint Apáti Ferenc kiemelte: ennél is meglepőbb, hogy az öntözött ültetvényekben számottevő mértékű volt a fák pusztulása.

Bőven hoz-e az Érdi bőtermő?

A fajták közötti heterogenitásra példát említve elmondta, hogy az első korai fajta, az Érdi bőtermő jó, helyenként pedig nagyon jó termést hozhat, a cigánymeggy viszont mindenhol nagyon gyengén teljesít, a szokásos mennyiség 20-40 százalékát adja. A gyümölcs minősége ugyanakkor egyelőre nagyon jónak tűnik. Ellentétben a tavalyival, a gyümölcsméretek nagyon jók, de van még növényvédelmi kockázat – mondta az elnök. Az április-májusi gazdagon csapadékos időjárás miatt ugyanis félő, hogy nagyon jelentős antraknózisfertőzés is felléphet, ennek a tünetei azonban csak június utolsó dekádjában jelenhetnek meg, a főfajták szüretének idején. Ha ez valóban megtörténik, az jelentősen ronthatja a minőségi árualapot. Hasonló kockázat van abban is, ha a betakarítási időszak csapadékos, akkor ugyanis jelentős mértékű lehet a szemek repedése és a gyümölcs rothadása.

A konzervipari szezon 4-6 nap múlva rajtol, míg a szüret nagyobb tömegben június 25. körül indulhat. A piaci keresletet meghatározza, hogy a hazai és az európai feldolgozóipari szereplők egybehangzó véleménye szerint

mindegyik feldolgozóipari szegmensben, vagyis a konzerv-, a hűtő- és a léiparban is az ilyenkor szokásosnál 10-20 százalékkal több tavalyi áru van készleten, ami a fogyasztás hasonló mértékű visszaesésével magyarázható.

A várakozások alapján a kereslet a következő egy évben is ezen a mérsékeltebb szinten ragad meg itthon és a külpiacokon. A feldolgozóiparban azzal számolnak, hogy igazodnak a piac felvevőképességéhez, és kevesebb meggyet dolgoznak fel, mint tavaly.

Mennyi lesz a meggybefőtt ára?

A magyar meggy szempontjából a meggybefőttpiacon – ahol a hazai meggytermés 60-70 százaléka hasznosul – a meghatározó, hogy a nagy német vevők a tavalyihoz képest semmilyen további áremelést nem hajlandók elfogadni. Ez Apáti Ferenc szerint nagymértékben annak is köszönhető, hogy a magyar meggybefőttgyártók szervezettsége rendkívül alacsony, szétaprózott a gyártási kapacitásuk és egymás ellen is árversenyt folytatnak. Ez szinte lehetetlené teszi, magyar meggy kiváló tulajdonságaiból adódó minőségi felárat érvényesíthessük.

A meggybefőttárak tehát várhatóan változatlanok maradnak, ezzel szemben a befőtt előállítási költsége az elmúlt évihez képest mintegy 20 eurócentet nőtt üvegenként. Ebből mintegy 10 a befőttesüveg árának emelkedése, a többi egyebek mellett az energia, a munkabér és a cukor drágulására vezethető vissza. A konzerviparra is jellemző, hogy már 2021-ről 2022-re is jelentős költségemelkedés ment végbe. Nem csupán a feldolgozás költségei nőttek drasztikusan, hanem a meggytermesztésé is, az elmúlt 2-3 évben mintegy 30-50 százalékkal. A gyenge termés az idén tovább növeli az önköltséget. Apáti szerint

a gazdák már tavaly sem kaptak érdemben magasabb termelői árat, mint 2021-ben vagy 2020-ban, annak ellenére, hogy az inputanyagok, az energia és az élő munka ára extrém módon emelkedett.

Így a nagy német vevők áremelést elutasító magatartása erőteljesen satuba szorítja a hazai termelőket és feldolgozókat.

A FruitVeB elöke szerint nyilvánvaló, hogy az ártárgyalásokon a termelőknek és a feldolgozóknak is célja, hogy a megnövekedett termelési, illetve gyártási költségeiket érvényesíteni tudják az áraikban, ez pedig csak a tavalyi ellenértékek növelésével lehetséges. A kereslet-kínálati viszonyok és a magyar meggyszektor alacsony szervezettsége miatt azonban nagyon valószínű, hogy sem a termelők, sem a feldolgozók nem lesznek képesek megfelelő mértékben emelni. Ez óriási pénzügyi-gazdasági nehézségek elé állíthatja az ágazati szereplőket, hosszú távon pedig súlyos következményekkel járhat a hazai meggyszektorban.

A tavalyi meggytermésben a vészes csapadékhiány okozott nagyon nagy károkat: a gyümölcsök egy részét nem lehetett lerázni, mert rásült, ráaszalódott a fára – áll a FruitVeB elmúlt évi meggyszezonról szól összefoglalójában. A gyümölcsméretek mindenhol jelentősen csökkentek, ami a terméshozamban is erősen meglátszott. A szakértők szerint normál csapadékviszonyok között – a fán lévő gyümölcsdarabszám alapján – a betakarított termés 80 ezer tonna fölött lett volna, így azonban megállt 64 ezernél. A legnagyobb vevő – mint minden évben – a belföldi konzervipar volt, az exportált meggy mennyisége (az aszály miatti nem elégséges minőség okán) tovább zuhant, de 7 ezer tonna körüli mennyiséggel a legfőbb külföldi piacunk Németország maradt.

A belföldi konzerv- és hűtőipari meggy termelői ára – a gyárba beszállítva – tavaly kilónként 200-220 forint körül alakult. A német exportmeggy ára előkészítve és előhűtve 280 forintot ért el. A lémeggy esetén a speciális fajták (cigánymeggy, Oblacsinszka) termelői ára nettó 90–130 forint között mozgott, míg más fajták léipari felvásárlása – amelyre korlátozott mennyiségben került sor – jellemzően 70-90 forintos nettó termelői árak mellett ment végbe.
Megvan az év pálinkája – a meggyből készült párlat két díjat is bezsebeltÁtadták az Év Pálinkás Bonbonja díjat is, a versenyt az idén rendezték meg először, ami Magyarország első bonbonversenye is volt.