A gyógynövényszezonra a növényi életciklusoknak megfelelően jellemző, hogy először a virágokat, a leveleket majd a terméseket és a gyökereket gyűjtik. Most a virágoknál tartanak, amelyek közül az egyik legjelentősebb a kamillavirág, amelynek a gyűjtése és betakarítása befejeződött – mondta a Világgazdaságnak Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elnöke, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövényalosztályának is az elnöke. Jelenleg a hársfavirág gyűjtése folyik, majd a kiskertekben található körömvirág következik, a herbák – vagyis a leveles hajtások – betakarítása pedig egész évben folyamatos.

A már „lefutott” kamillaszezonról elmondható, hogy a vadon termő állományokból viszonylag jó mennyiséget sikerült begyűjteni, míg a termesztett kamillánál nem volt ilyen jó a helyzet. Utóbbinál a sok csapadék miatt tavasszal gyomosak lettek az állományok, a termelőknek pedig nagy energiákat kellett fordítani a gyommentesítésre és a tisztításra. Így a termesztett kamillánál „csupán” jó közepes lett a termés. A kamillavirág egyébként – ha az Alföld meghatározott részén gyűjtik – hungarikum, és Alföldi kamillavirágzat néven uniós oltalom alatt áll, tehát földrajzi árujelző.

A GYSZT adatai szerint jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényeket. A 2021-ben még 12 ezer tonnás export tavaly 7 ezerre esett, aminek több oka is volt. Egyrészt a magas gabona- és iparinövény-árak mellett kevesebben termeltek a hagyományos szántóföldi növénytermesztésnél „macerásabb” gyógynövényeket, ráadásul az aszály ezt az ágazatot is sújtotta. Még az egyébként szárazságtűrő, mediterrán levendula – amelynek az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyarországi termőterülete – is sok termelőnél aszálykárt szenvedett tavaly. Ez is rámutat arra, hogy

az éghajlatváltozás hatása a gyógynövényeknél is jelentkezik, és erre az ágazatra is igaz, hogy bizonyos kultúrákat öntözés nélkül nem lehet biztonságosan és hatékonyan termelni.

Az export visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy megpróbáljuk helyben tartani és itthon feldolgozni a gyógynövényeket, hogy a hozzáadott érték Magyarországon realizálódjon, és ne alapanyag formájában menjen ki az országból – mondta Czirbus Zoltán. Ehhez itthon rendelkezésre is áll a feldolgozókapacitás, amelyet most csak részlegesen használunk ki. Tavaly az import a kivitt mennyiség közel kétszerese, vagyis mintegy 14 ezer tonna volt, amit a GYSZT szerint gyakorlatilag nullára lehetne leszorítani, és így Magyarország önellátó lehetne gyógynövényekből.

Ahogyan más kertészeti ágazatokat, a gyógynövénytermesztőket is sújtják a megemelkedett költségek. Itt az elsődleges feldolgozás első lépése a szárítás. Ez viszont már nem működik úgy, mint régen, amikor a minden régióban működtek begyűjtőhelyek, ahol természetes körülmények között, például padláson szárították meg a begyűjtött gyógynövényeket. Ma már ahhoz, hogy nagy mennyiségű homogén alapanyagot tudjanak előállítani, nagy tömegű árualap mesterséges szárítására van szükség, ami a nagymértékben megemelkedett energiaárak miatt rendkívül költséges, és a többletráfordítás a szárított növényi drogok árában megjelenik – emelte ki a GYSZT elnöke.

Segíthetne a helyzeten a július 1-jétől a kis- és középvállalkozások által használt elektromos energiára meghatározott árplafon, de ahogy Czirbus Zoltán elmondta, ez nem minden esetben vonatkozik a gyógynövény-feldolgozásra, főleg ott, ahol ez a cégek főtevékenysége alapján nem feldolgozó tevékenységnek minősül. Így szerinte

a termesztett gyógynövények esetén – figyelembe véve az inputárak és a munkaerőköltségek emelkedését – az idén is lesz még áremelkedés, ennek a mértéke azonban növényfajonként eltérő lehet.

A munkaerő hiánya a gyógynövénytermesztésben is nagy gondot jelent, ráadásul az ágazatban korlátozottak az automatizáció lehetőségei.

A terméktanács elnöke azt is elmondta, hogy a gyűjtés hosszú távon nem perspektivikus, amit csak lehet, azt termeszteni kell, mivel egyre kevesebb a vadon termő terület és egyre kevesebben vannak azok, akik begyűjtik a növényeket, illetve növényi részeket. A GYSZT az agrárkamarával közösen öt éve meghirdette, hogy amit lehetséges, termesztésbe kell vonni, amihez persze megfelelő fajták és technológia kell. Ezek rendelkezésre állását a kamara és a terméktanács a gyógynövénypiacon működő cégekkel együtt próbálja elérni,

Az ágazatban piaci oldalról is nagy a potenciál, ugyanis a magyar gyógynövényeknek jó a hírnevük, és még mindig nagy a kereslet irántuk a nyugat-európai és belföldi piacon. Számolni kell azonban a konkurenciával is: a versenytársak délen mennyiségben már lehagynak bennünket. Ugyanakkor

a minőségi gyógynövény-előállításban még mindig jobbak vagyunk, a magyar termény ebből a szempontból kuriózum, nem véletlenül lett világhírű a magyar kamilla.

A hazai kereslet alakulásával kapcsolatban azonban van egy kis bizonytalanság: ez az év vízválasztó lesz, és eldől, hogy az elmúlt évek dinamizmusa megmarad-e a kereslet növekedésében, vagy az a forgatókönyv lesz igaz, amitől sokan tartanak, jelesül hogy a fogyasztók a gyógynövényvásárlásaikat is visszafogták – ebben csak a következő hónapokban fognak tisztán látni.

Jó jel ugyanakkor, hogy az új közös agrárpolitika hazai kereteit megszabó magyar KAP-stratégiában szerepet kapnak a gyógynövények. A green deal elveinek „aprópénzre váltásakor” például a biodiverzitás megőrzésében, a termeléshez kötött támogatásokban, illetve az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is megtalálhatók a gyógynövények. Ha valóban a fenntarthatóság és a diverzifikálás a green deal célja, a gyógynövények erre alkalmasak – tette hozzá. A termelők is látják ezt, és egyre többen próbálnak közülük nemcsak hagyományos kertészeti kultúrákat, hanem gyógynövényeket is ökológiai körülmények között termelni.