Az ÖMKi kutatótevékenysége egyik eredményeként, már hatodik éve munkálkodik azon, hogy tavasszal minél több hobbikertész és háztáji gazdálkodó juthasson hozzá a méltán népszerű, hazai tájfajta paradicsompalántákhoz. Idén húszezer, négy különböző tájfajtájú palánta nevelkedett ökológiai művelésben Zsámbokon, az Orsiherba Biokertben, hogy hamarosan elültethessék őket az irántuk rajongó hobbikertészek.
Hogyan járulnak hozzá a tájfajták a biológiai sokszínűség megőrzéséhez?
A biodiverzitás megőrzésének fontossága kulcskérdés környezetünk, egészségünk és élelmiszerbiztonságunk szempontjából, mégis talán kevesen tudják, hogy mi magunk mennyi mindent tehetünk közvetlen környezetünk biológiai változatosságának megóvásáért és fenntartásáért. Még akkor is, ha csak egy kiskertben, vagy akár a balkonunkon kertészkedünk. A háztáji művelés során rajtunk múlik, mennyi teret adunk az élővilágnak és az ökológiai termesztési módszereknek, a beporzóknak, a talajéletnek, a termesztett növények sokszínűségének, vagy éppen a vegyszermentes kertművelésnek.
Öt hasznos tipp a Föld napjára, tájfajtákkal
- Tájfajták nevelésével és fenntartásával nemcsak új gasztronómiai élményt szerezhetünk, hanem agrárörökségünk és környezetünk védelméhez is hozzájárulunk.
- Bio, hazai és helyi termények vásárlásával támogatjuk a fenntartható gazdálkodást, azon belül is a kistermelőket és a családi gazdaságokat.
- Jó minőségű termést csak erős, edzett, egészséges palántáktól várhatunk, a sikeres palántatermesztés mögött pedig sok ismeret és gyakorlati tapasztalat áll. Az ÖMKi szakmai kiadványában összegezte a tudnivalókat, így nem kell minden buktatót a saját kárunkon megtanulni. Ha sikerül beszerezni a tájfajta paradicsomokat, az ingyenesen letölthető kiadvány segít a kiültetés fortélyaival, jövőre pedig – a szakszerűen fogott magokból – akár saját magunknak nevelhetünk palántákat.
- Az erős, alkalmazkodó tájfajta palánták gondozása általában kevesebb ráfordítást igényel, növényvédelmükre kevesebbet kell költenünk. A kémiai növényvédő szerek használatának mellőzése vagy csökkentése mind a környezetünkre, mind pedig ránk nézve kedvezőbb.
- Ha mégis felbukkannak kártevők vagy kórokozók, akkor az ÖMKi paradicsomtermesztési kiadványa és oktatóvideói kíméletes és természetes módszerekkel segítenek orvosolni a problémát.
Mindegyik paradicsom tájfajtának másban van az „ereje”
A kutatások során feltárt termesztési eredmények, kóstolók és beltartalmi vizsgálatok alapján legjobbnak ítélt tájfajtákból idén is négyféle áll az egészséges, hazai termékek iránt elkötelezett, saját kertet művelő vásárlóközönség rendelkezésre. Az erős szárú Ceglédi sárga tájfajtát a sűrű bokrosodás jellemzi, sárgás-narancsos színű, ropogós, édes termései nyersen fogyasztva a legfinomabbak. A Faddi, lilás-rózsaszínes bogyójú tájfajta – kedvező környezetben – akár két méter magasra is megnő, gyümölcsös ízvilágával önmagában és salátákhoz is kiváló. Az aprószemű, édes, üde zamatú Máriapócsi koktélparadicsommal bármikor feldobható a hidegtál, de a kertben sétálva is csemegézhetjük. Míg a Tolna megyei „rongyos” tájfajta barázdált, lédús termései ököl méretűre is megnőnek, befőzésre ideálisak. Az ÖMKi által vizsgált és felszaporított tájfajtákról és nevelési tippekről A sokszínűség harapható címmel adtak ki bárki számára online letölthető kiadványt a szakemberek.
Idén a Gödöllői-dombság közelében fekvő Zsámbokon, az Orsiherba Biokertben nevelkedtek a tájfajta paradicsompalánták. A minősített ökológiai gazdaság fő profilja a zöldség- gyógy- és fűszernövények termesztése és a biokertészkedés fortélyainak oktatása.
“A magokat két futamban vetettük el február végén. A növények jól csíráztak és szépen fejlődtek a sejttálcákban, húsvét előtt és után már meg is történt a tűzdelésük. A termesztőközeghez pelletált trágyát kevertünk a paradicsom tápanyag-igényének biztosításához. A tetszetős termék megjelenéséhez hozzájárul egy támaszték, ami idei fejlesztés, az eleinte gyenge szárakat segít egyenesben tartani“ – mutatott rá az ÖMKI közleménye szerint, a biogazdaság palántanevelő módszereibe Papp Orsolya, a biokert vezetője.
A palánták fóliasátorban, védett helyen fejlődtek. Amennyiben növényvédelemre vagy lombon keresztüli táplálásra volt szükség, azt ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termékekkel végeztük
– tette hozzá a szakember
A korai, meleg tavasz a gyakorlott biogazdaságnak is feladta idén a leckét: főként az optimális hőmérséklet biztosítása jelentett kihívást, hiszen a megszokottnál sokkal gyorsabban fejlődtek a növények. Ezért is döntöttek úgy a szakemberek, hogy az eddig megszokott időzítésnél korábban, április végén, május elején lesznek megvásárolhatóak a palánták a tájfajták népszerűsítésében évek óta partner, országos áruházláncnál. A pontos helyszínekről és időpontokról hamarosan az ÖMKi honlapján és közösségi média csatornáin tájékozódhatnak a vásárlók.
Ökológiai zöldségpalánta-előállítás – az ÖMKi gyakorlati útmutatója
Az ÖMKi kiadvány a vetőmag kezelés, vetés, a palántanevelés fortélyai, időzítése, palántázás a szabadban támákat öleli fel. Palántákat azért nevelünk, mert koraibb termést, nagyobb termésmennyiséget, kiegyenlítettebb állományt, összességében biztonságosabb termesztést biztosítanak. Az ÖMKi szakmai kiadványa segíti a választást a palántanevelő edények között; eligazít az optimális hőmérséklet- és tápanyag-igények erdejében. Megválaszolja, hogyan befolyásolja a palántanevelő közeg a növény kiültetés utáni növekedését, miképp állíthatjuk össze saját magunk, gazdaságosan a palántanevelő földet? Vajon miért vitatott a tőzeg használata? A kiadvány konkrét tippekkel szolgál, hogyan készíthetünk egyszerű palántaföldet saját magunk, biztosítva az ideális kémhatást és tápanyag tartalmat.
Melyek a leggyakoribb károsítók, és hogyan előzhetjük meg kártételüket, figyelembe véve a hőmérséklet, a páratartalom, a megvilágítás és az öntözés szabályait? Hogyan végezzük a palánták megfelelő edzését a kiültetésre, majd hogyan kerüljenek a szabadba? Ez mind kiderül az ÖMKi ingyenesen letölthető online szakmai kiadványából.
