A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a KE közös rendezvényén Tossenberger János, a KE kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettese kiemelte: a szakemberek folyamatosan keresik a megoldásokat a klímaváltozásra és vélhetően meg is találják, az információt viszont muszáj megosztani másokkal is.

Gombos Sándor, a NAK Somogy megyei elnöke úgy fogalmazott: irányt kell szabni, hogy merre fejlődjön a mezőgazdaság és fontos erősíteni a versenyképességet is.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett, ezért számos ehhez kapcsolódó programot támogattak az elmúlt években. Erdősítésre például csaknem negyven milliárd forintot fordítottak, amelyből mintegy tizenhármat már ki is fizettek. De az ökogazdálkodást, a Natura 2000-s területeket és a környezetvédelmet is támogatták.

Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az éghajlati kihívásokról és új gazdálkodási technológiáról beszélt. – Karbonsemlegessé kellene tenni a gazdaságokat – mondta a szakember. – Egy Amerikából indult módszerrel, a mélyszántás nélküli talajműveléssel lehetne tenni a klímaváltozás ellen. Ennek lényege, hogy a földet nem forgatják meg, hanem a rajta lévő növényt hagyják rákorhadni a talajra, majd ezután rávetnek. Így a talaj szervesanyag-tartalma növekszik. Ezzel évente hektáronként a legjobb esetben 20 tonna szén-dioxid is kivonható a légkörből. A világon az egymilliárd négyszáz millió hektár termőföldnek körülbelül 12 százalékán már így gazdálkodnak és itthon is többen alkalmazzák ezt – tette hozzá Hetesi Zsolt.