Közeledik a tavasz, lassan munkába állnak a vetőgépek és talán már nem is kell olyan sokat várni, hogy szárba szökkenjenek az elvetett magvak. A csírázás megindulásával azonban idén is megérkeznek a kukoricaföldeket megszálló varjúcsapatok, a tavakat megtizedelő kárókatonák, de a méhészek is bizton számíthatnak a gyurgyalag érkezésére. Ami összeköti ezeket az állatfajokat, az pedig az, hogy mindegyik védett, vagy pedig „közösségi jelentőségű” állatfajnak minősül, így az általuk okozott gazdasági károkra, azok megtérítésére is speciális szabályok vonatkoznak. Tekintve, hogy néhány hónapon belül megindulnak a tavaszi munkák, érdemes már most sorra venni, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésünkre a károk megelőzésére vagy esetleges megtérítésére.

Törvényi oltalom vonatkozik minden védett állatfajra

A természet védelméről szóló törvény szigorú előírásokkal védi az említett állatfajokat, ezek alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Ennek ellenére, mégiscsak

főleg úgy, hogy egyes védett állatfajok egyedszáma jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban.

Van-e lehetőség a kártalanításra?

A védekezés logikája alapvetően a károk megelőzésére épül, de bizonyos feltételek esetén, elvileg van lehetőség a kártalanításra is. A kiindulópont az, hogy a vadon élő állat tulajdonjoga az államot illeti, de a klasszikus vadkárral szemben a védett állatok károkozásánál már nem automatikus a kieső jövedelem megtérítése. Azon túl, hogy a védett állat kártételekor a gazdálkodónak a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodnia kell a kár megelőzéséről, illetve annak csökkentéséről, főszabály szerint csak akkor jár kártalanítás, ha a hatóság nem engedélyezte (mégpedig jogsértően nem engedélyezte) a riasztási vagy gyérítési módszer alkalmazását.

A károk megelőzése

Pont ezért,

Első lépésként tehát javasolt riasztási engedélyt kérni a kormányhivatal természetvédelmi főosztályától, amiben megjelöljük többek között az érintett kultúrát és az alkalmazandó riasztási módszert is. A következő fokozatra, a gyérítésre már csak akkor kerülhet sor, ha a riasztással vagy a mezőgazdasági technológia megváltoztatásával nincs lehetőség a károk megelőzésére. Ez alapján tehát van egy kötelező sorrendiség a riasztás és a gyérítés között. Fontos különbség, hogy míg a riasztás gyakorlatilag bármely védett állatfaj esetében alkalmazható, gyérítésre csak szűk körben van lehetőség (ezek: a hörcsög, a házi veréb, a kárókatona, a seregély, egyes sirályfajok és a bütykös hattyú).

Mit kell tudni a riasztásról?

Fontos azzal kezdeni, hogy a riasztási módszerek alkalmazására gazdasági érdekből is sor kerülhet, ehhez tehát nem kell igazolnunk a közérdek sérelmét. A riasztási engedélyt a természetvédelmi hatóság adja ki, amit érdemes már előre, a károkozást megelőzően megkérni. Az előzetes kérelemnek ugyanis semmilyen jogszabályi akadálya nincs, ahogy annak sem, hogy több évre előre megkérjük a riasztási engedélyt. Természetesen felmerülhetnek olyan szempontok is, melyek alapján a hatóság csak egy gazdasági évre korlátozza a riasztást, de főszabály szerint van lehetőség az engedély több évre történő megadására. Ha nem csak mi, hanem a környékbeli termelők is érintve vannak a károkozással, akkor a hasonló problémakörrel érintett gazdálkodók közösen is beadhatják a kérelmüket. A konkrét kérelmet tekintve, egyszerre akár többféle riasztási módszerre is ki lehet adni az engedélyt, hiszen egyes fajok kártétele esetén szakmailag még javasolt is a riasztási eszközök időszakonkénti változtatása.

Milyen védett állatfajokat lehet gyéríteni?

A riasztással ellentétben a gyérítésre már csak bizonyos állatfajok esetén van lehetőség. Ilyen például a hörcsög, melyet március 1-től május 31-ig lehet gyéríteni Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, de csakis védett természeti területen kívül, feltéve, hogy a lakott hörcsögkotorékok száma hektáronként meghaladja a kettőt. Fontos kivétel lehet még a seregély (melynek gyérítését engedély nélkül végezheti a vadászatra jogosult, a hegyőr vagy a mezőőr augusztus 1. és október 31. között, de csak védett természeti területen kívül) vagy a kárókatona, melyet a vadászatra jogosult vagy a halőr szeptember 1. és január 31. között gyéríthet, de szintén csak védett természeti területen kívül.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára