A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bejelentette, több területen is leállítják a jégkármérséklő rendszert a generátorkezelőket ért halálos fenyegetések miatt. A NAK szerint egyre szélesebb körben terjed az a minden tudományos alapot nélkülöző tévhit, ami szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.
Az álhírek terjedése miatt a jégkármérséklő rendszer részeként működő generátorok kezelői több halálos fenyegetést is kaptak, ezért a megfenyegetett dolgozók körzeteiben az Agrárgazdasági Kamara leállítja a jégkármérséklő rendszert, hogy biztosítani tudják a dolgozók biztonságát. A helyzet miatt számos területen csak részleges jégkár elleni védekezés lesz biztosítva, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági és ipari létesítményeket is veszélyeztetheti.
A rendszert az OMSZ által küldött riasztás alapján működtetik, a magas jégkárkockázatú területeken bekapcsolják az automata és a manuális generátorokat. A talajgenerátorok acetonos ezüst-jodid oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák a felhők felsőbb rétegébe jutnak fel, ahol a jégszemeket már nem tudják megsemmisíteni, de csökkentik a jégszemcsék méretét. A rendszer minden évben április 15. és szeptember 30. között üzemel.
A kamara közleménye szerint, tudományosan bizonyítható, hogy a jégkármérséklő rendszer nincs hatással a csapadékmennyiségre, az csak a jégszemcsék méretében tud változást előidézni. Hozzátették: a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják a jégkármérséklő rendszer káros hatásairól szóló elméletek hiteltelenségét: az idei év januárjában és februárjában rendkívül alacsony volt a csapadékmennyiség, ami miatt kora tavasszal is aszály volt, pedig a rendszert később, csak április 15-én helyezték üzembe. Valamint a rendszer 2018 óta működik Magyarország területén, és az utóbbi négy évben még nem volt tapasztalható ilyen mértékű aszályos időszak.
A jégkármérséklő rendszer eredményeit igazolják az elmúlt évek kárbejelentési adatai is. Tavaly 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt és ennek jelentős része három extrém időjárású napon keletkezett. 2017-ben – az utolsó évben, amikor még nem üzemelt a rendszer – pedig 72 ezer hektárnyi területet ért jégkárosulás.
A rendszer bevezetésével évi több tízmillió forintnyi kár kerülhető el.
