Gazdaságátadás: a végrehajtási rendelet (2. rész)

Folytatjuk sorozatunkat a gazdaságátadási konstrukcióról, melynek alapvető feltételeit a törvény határozza meg, míg a részletszabályokat a most megjelent rendelet írja elő. Egy fontos téma következik.

A sorozat második cikkében megvizsgáljuk, mit és hogyan vizsgál majd a kormányhivatal a szerződés jóváhagyásakor?

Mi a teendő a szerződés megkötése után?

A gazdaságátadási szerződést a megkötését követő hatvan napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a megyei kormányhivatalhoz (hasonlóan mint egy termőföld adásvételi szerződést). A határozatot a kormányhivatal annak beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg, kifüggesztésre vagy agrárkamarai állásfoglalásra pedig (mivel főszabály szerint családon belüli ügylet történik) természetesen nem kerül sor. Fontos, hogy a gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárás díj- és illetékmentes. Jó hír az is, hogy a jelentős érdeklődés miatt kibővítették az eljáró szervek körét és már minden vármegyében az illetékes megyei kormányhivatal folytatja le a jóváhagyási eljárást. Ha pedig a gazdaságátadási szerződés több megyében fekvő földet is érint, vagy nem érint földet, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották.

[383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43/A. §]

Milyen dokumentáció szükséges a benyújtáshoz?

A szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani postán vagy elektronikusan. A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, így mindenképp szükség van ügyvéd vagy közjegyző közreműködésére. A jogszabály egyébként listaszerűen felsorolja a kötelező mellékleteket, ezek közül most csak egyet emelek ki: a gazdaságátadási szerződésről – annak hatósági benyújtása előtt – tájékoztatni kell a bankot, aki megvizsgálja, hogy az Átvevő hitelképes-e valamint hogy milyen feltételekkel szállhat át a hitel az Átvevőre. Erről egy nyilatkozatot állít ki a bank, melyet mellékelni kell majd a szerződés kormányhivatali benyújtásakor. Fontos viszont, hogy ez a banki nyilatkozat az elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében hozzájáruló nyilatkozatnak minősül a vagyonelem átruházásához.

[480/2024. Korm. rend. 4. § (2) bek.]

Mit vizsgál a kormányhivatal a jóváhagyási eljárás során?

A vizsgálati szempontok jóval szűkebbek, mint egy adásvételi szerződésnél, nincs jelentősége például az ellenérték mértékének (ez is nyilván csak akkor merülhet fel, ha nem ingyenes az átadás). A teljesség kedvéért álljon itt valamennyi vizsgálati szempont:

a) a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő megfelelnek-e a Gazdaságátadási törvényben előírt feltételeknek,

b) a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát vagy használati jogát,

c) ha a földnek csak a használatát engedi át, akkor a szerződés rendelkezései megfelelnek-e a Földforgalmi törvénynek és a Fétv.-nek,

d) a felek a Földforgalmi törvény 13. §-a és 42. §-a szerinti nyilatkozatokat a szerződésbe foglalták-e, valamint

e) a felek megállapodása megfelel-e a jogszabályban előírt azon feltételeknek, amelyektől a felek nem térhetnek el (pl. feltüntették a vagyonelemek forgalmi értékét)

f) a gazdaságátadási szerződés tartalmazza a Gtv. 6. és 7. §-a szerinti tartalmi elemeket, valamint a gazdaság egészére és egyes elemeire vonatkozóan – a Gtv. 6. § (6) bekezdése szerinti feltétel kivételével – a Gtv. szerinti feltételek teljesülését

[2021. évi CXLIII. tv. 12. § (1) bek.]

[480/2024. Korm. rend. 5. § (1) bek. ac) alpont]

Lesz lehetőség a hiánypótlásra

Tekintve, hogy egy teljesen új szerződéstípussal („a gazdaságátadási szerződéssel”) kell megismerkednie most mindenkinek – vagyis nem csak a gazdáknak, hanem a kormányhivataloknak és minden más jogalkalmazónak is – ezért kiemelten fontos, hogy legyen egyfajta rugalmasság a szerződés jóváhagyása során. A Földforgalmi törvényben előírt szigorú hiánypótlási tilalmat ezért a gazdaságátadás során nem kell alkalmazni, így a szerződést jóváhagyó megyei kormányhivatal hiánypótlásra hívhatja fel a szerződést kötő feleket. Természetesen emellett az is érv volt, hogy a gazdaságátadási szerződést főszabály szerint egymással hozzátartozói láncolatban álló személyek köthetnek egymással, így az elővásárlási jogok megkerülése fel sem merülhet.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

Gazdaságátadás: megjelent a végrehajtási rendelet (1. rész)

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink