A Bizottság legutóbbi rövid távú kilátások (2023 ősz) óta az inputköltségek néhány kedvező, de korlátozott mértékű alakulása ellenére a mezőgazdaság által felhasznált erőforrások ára, beleértve az energiát, a műtrágyákat és az állati takarmányt is, jelentősen meghaladják a COVID előtti szintet.
A gazdálkodók számára bizonytalanságot okoznak a kiszámíthatatlan szélsőséges időjárási események, a mezőgazdasági piacokat nyomást gyakorló geopolitikai konfliktusok, valamint az olyan gazdasági tényezők is, mint a továbbra is magas kamatok és a megnövekedett munkaerőköltségek. Az élelmiszerárak továbbra is magasak, ami az alacsony gazdasági növekedési kilátásokkal együtt korlátozza a fogyasztói kereslet élénkülésének lehetőségét. Az Európai Bizottság által közzétett, 2024 tavaszi kiadása az EU mezőgazdasági piacairól szóló rövid távú kilátásokról szóló jelentés a legfontosabb mezőgazdasági piacok legújabb trendjeit és kilátásait mutatja be.
Az uniós gazdálkodók továbbra is számos kihívással néznek szembe az inputköltségekkel kapcsolatban, amelyek jóval a COVID előtti szint felett maradnak, annak ellenére, hogy néhányuk esetében a közelmúltban csökkenő tendenciát mutattak. Az EU műtrágyatermelése továbbra is élénkül, de az import továbbra is magas szinten marad. Az év eleje óta a Bizottság egy sor rövid és hosszú távú intézkedést hozott az uniós gazdálkodók támogatására és aggályaikra, különösen az adminisztratív terhekkel és az élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetükkel kapcsolatban. A Közös Agrárpolitika (KAP) kiszámítható biztonsági hálót is biztosít a gazdálkodók számára, valamint támogató keretet az ágazat fenntarthatóbb felé való átmenetéhez.
Az EU mezőgazdasági termelői árindexe csökkent a 2022-es szinthez képest, de ez a csökkenés még nem hárult át teljes mértékben a feldolgozói és fogyasztói élelmiszerárakra, ami további könnyítést jelenthet a fogyasztóknak. Míg az EU fogyasztói élelmiszerár-indexe 2023 márciusa óta stabilizálódott, átlagosan mégis 43%-kal nőtt 2015-höz képest. Egyes EU-országokban a növekedés jelentősebb volt, például Lengyelországban (+65%) vagy Litvániában (+ 69%).
Az időjárási viszonyok általában jónak bizonyultak a legtöbb téli kultúrnövény és gyep esetében, de a nedvesség kihívást jelenthet az EU egyes északnyugati részén. Tekintettel a szélsőséges időjárási események kiszámíthatatlanságára és az elmúlt évben tapasztalt hirtelen változásokra, az aktuális jelzéseket óvatosan kell kezelni.
Szántóföldi növények
2024/25-re az EU gabonatermelése az előrejelzések szerint körülbelül 278,5 millió tonnára nő (+3% az előző évhez képest), elsősorban a jobb hozamoknak köszönhetően. A nedves körülmények a 2023/24-es kalászos termesztésre hatással voltak, és esetenként megnehezítették a gazdálkodók számára a szántóföldi hozzáférést a tavaszi kalászos vetéshez. Összességében az EU gabonaimportja 2023/24-ben (2023. július-2024. június) 17%-kal maradhat magasabb az 5 éves átlagnál. A fekete-tengeri folyosó jobb logisztikája azonban megkönnyíti az ukrán gabona exportját a globális piacokra, és kevesebb ukrán gabona kerül az EU-ba.
A szójabab és a napraforgómag termőterülete és hozama növekszik 2023/24-ben. Az olajos magvak és a fehérjenövények termelése 2024/2025-ben várhatóan növekedni fog a szójabab, a mezei borsó és a zöldbab növekedése miatt.
Az EU cukortermelésének fellendülése 15,6 millió tonnára rúg. A magas uniós cukorár azonban eddig korlátozta a fogyasztás fellendülését.
Speciális növények
Az EU olívaolaj-termelése 2023/24-ben (2023. októbertől 2024. szeptemberig) várhatóan enyhén fellendül a tavalyi rekord alacsony termés után. A csökkenő kínálat továbbra is emeli az árakat. Ez arra készteti a fogyasztókat, hogy más olajokra és zsírokra térjenek át, vagy csökkentsék az olajok általános bevitelét. Ennek eredményeként az EU fogyasztása 2023/24-ben kerülhet történelmi legalacsonyabb szintre.
A bortermelés Olaszországban és Spanyolországban jelentősen csökkent 2023/24-ben (2023. augusztus – 2024. július) a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Az EU borfogyasztása továbbra is csökkenő tendenciát mutat, mivel a fiatalabb generációk a fogyasztók alacsonyabb vásárlóereje mellett más típusú alkoholos italokat, például söröket vagy koktélokat részesítenek előnyben. Az Európai Bizottság által 2023 nyarán engedélyezett válságlepárlást több uniós országban is bevezették, hogy mintegy 33 millió hektolitert vonjanak ki a piacról. A beavatkozás és a termelés visszaesése ellenére a készletek várhatóan nem következnek be.
A kedvezőtlen időjárási viszonyok negatívan befolyásolták az EU alma- és narancstermesztését is. Az EU friss alma- és narancsexportja várhatóan meredeken csökken, a narancsimport pedig növekszik, ami nagyobb nyomást gyakorol a hazai termelőkre.
Tej és tejtermékek
A tejelő tehénállomány folyamatosan csökkenő állománya (-0,5%) ellenére az előrejelzések szerint az EU tejellátása 2024-ben viszonylag stabil marad (+0,4%), amit a növekvő hozamok (+0,9%) támogathatnak. Az EU-országok ellentétes helyzeteket tapasztalnak, amelyeket az időjárás vagy a folyamatban lévő szerkezeti változások eltérően befolyásolnak.
Az EU sajttermelése és -exportja továbbra is erős, és 2024-ben tovább növekedhet. Az EU vajexportja is pozitív maradhat stabil belső fogyasztás mellett.
Hústermékek
Az állattenyésztési ágazat strukturális változásokon megy keresztül, amelyek fő oka a fogyasztói preferenciáknak a marhahúsról a baromfira való eltolódása és a környezeti korlátok. Az EU egy főre jutó marhahús-fogyasztása 2023-ban 9,7 kg-ra csökkent (-4,7% az előző évhez képest). A fogyasztás 2,8%-os visszaesése 2024-ben folytatódhat. Az EU marhahústermelése tovább csökkenhet, és ez fenntarthatja az uniós marhahús-árakat.
A baromfihús, mint olcsóbb fehérjeforrás iránt továbbra is nagy a kereslet. Az EU egy főre jutó fogyasztása 3%-kal nőtt 2023-ban, és további 2%-kal nőhet 2024-ben. A baromfiimport továbbra is magas. A 2023/24-es gazdasági évre vonatkozó frissített mérlegek szerepelnek a legfrissebb rövid távú kilátásokban, és elérhetők az agrár-élelmiszeripari adatportálon is.
