Az Észak-Alföld és a Dél-Alföld is az unió legnagyobb területű és legtermékenyebb kukorica területei közé tartoznak – tudhatjuk meg az Eurostat friss, régiós statisztikai évkönyvéből. A tanulmányból az is kiderül, hogy az Európai Unió teljes területének mintegy kétötödét művelik; amiből a legnagyobb bevetett területű régiók Franciaországban, Spanyolországban, Romániában és Spanyolországban vannak. Az egyetlen régió, ahol a biogazdálkodás több mint a felét teszi ki a teljes mezőgazdasági hasznosítású területnek, Salzburg. Miközben néhány német és holland régióban a legnagyobb a malacállományok aránya 2019-es adatok alapján.

Ausztria, Svédország és Észtország régióiban a legnagyobb arányú biogazdálkodással művelt területek

Úgy tűnik, az uniós fogyasztók egyre inkább tudatában vannak a mezőgazdasági termékek származásával és a gazdálkodási módszerekkel; egyre több uniós gazdálkodó alkalmazza ugyanis a biogazdálkodást. Bár komoly a növekedésről nem beszélhetünk, négy év alatt mégis 1,5 százalékot nőtt az ökológiai termőterületek aránya, így 2019-ben az unió területének 8,5 százalékán folytattak biogazdálkodást. 26 régió számolhat be arról, hogy a vizsgált 232 EU régió közül a megmagasabb (16,5 százalék feletti) biogazdálkodási aránnyal rendelkezik; e tekintetben Ausztria, Svédország és Észtország lehet a legbüszkébb, mint a legmagasabb arányú bigazdálkodást folytató országok. Hazánkban viszont az EU átlag alatti a biogazdálkodási régiók aránya. A legnagyobb biogazdálkodással művelt területeket pedig Szicíliában, Olaszországban (375 000 hektár) és Észtországban (181 000 hektár) találjuk. Régiós szinten azonban

A biogazdálkodás részaránya az Európai Unió mezőgazdasági területein, 2016 (%), NUTS2 régiók szerint
Forrás: Eurostat

Észak- és Nyugat-Európában leginkább gyepként művelik az öko területeket

Az állandó gyepterületek aránya legalább felét teszi ki 35 régióban a 73-ból (NUTS1 szintű összevetésben) az ökológiai termelésben, de Írország csaknem az összes öko területét állandó gyepként hasznosítja. Az ilyen típusú területhasznosítás inkább az EU északi és nyugati tagállamainak régióiban gyakoriak. Az egyetlen déli régió, ahol az ökológiai terület több mint felét állandó gyepterületek tették ki, Északkelet-Olaszország. A biogazdálkodással művelt szántóterületek többségét pedig a romániai Macroregiunea Doi régióban, illetve Litvániában és Ausztriában találjuk, míg az állandó kultúrák az ökológiai termőterület több mint felét a spanyolország közepén fekvő Madrid autonóm közösségben, a görög Nisia Aigaiou és Kriti régiókban teszik ki.

Magyar régiók a legjobb gabonatermelők között

Az unió területén termesztett gabonatípusok változatosságát leginkább a domborzat, a talajtípus, az éghajlat és a csapadékmennyiség befolyásolja, de függ a konkurens földhasználattól is. Ezzel együtt, leggyakrabban közönséges- és tönkölybúzát termesztünk az EU-ban, amely két fajta a teljes termés 44 százalékát tette ki 2019-ben. Ebben az évben összesen 300 millió tonna gabonát takarítottak be az unióban. Bár a legnagyobb megművelt búzaterület a litván Vidurio ir vakarų Lietuvos és a spanyol CastillayLeón régiókban található,

2019-ben az uniós régiók közül. A szemes kukorica és a kukoricakukorica-keverék valamivel kevesebb mint egynegyedét (23,4 százalék) tette ki az EU teljes gabonatermesztésének, ami 70 millió tonnát jelentett 2019-ben. Mint ilyen, a közönséges búza és a tönkölybúza után a kukorica volt a második leggyakrabban termesztett gabonaféle. Az unió déli és keleti tagállamai „szakosodtak” leginkább a szemes kukorica és kukorica-keverék termelésére, hisz ezeken a területeken jellemzően elég meleg a hőmérséklet.

A kukorica termesztés terén az egyértelmű „győztes” Románia, hisz a megművelt terület és a betakarított kukoricamennyiség tekintetében is első helyeken szerepelnek régiói, de a csúcsot a déli Sud-Muntenia régió tartja, több mint 500 ezer hektáros szántóterülettel és 3,5 millió tonnás kukoricaterméssel. A román kukoricatermő vidékek mellett azonban hazánk is Európa legjobbjai közt szerepel.

közel 250 ezer hektáros területekkel. Észak-Alföld pedig a betakarított mennyiség tízes listáján is helyet kapott; a 7. legtöbb, mintegy 2 millió tonnás kukoricaterméssel. Sőt, hazánk másik termékeny régiója, a Dél-Dunántúl is szerepel a legtermékenyebb lista nyolcadik helyén, megelőzve a romániai Nord-Vest régiót.

A szemes kukorica és a kukorica-keverék termesztésének legjelentősebb régiói az EU-ban, 2019 (NUTS2 szinten)
Forrás: Eurostat

Többségben a hízósertés állományok

Görögországban a kecskékre, Dániában a sertésekre, Írországban pedig a szarvasmarhákra specializálódtak az uniós állattenyésztők. Az EU négy fő állatállománytípusa közül azonban a sertés a legjelentősebb, összesen 143,1 millió állattal; legtöbb a németországi Niedersachsenban és a spanyolországi Aragóniában közel 8 milliós állományokkal a 2019-es adatok alapján. A második leggyakrabban tenyésztett haszonállat az unióban a szarvasmarhafélék (77,2 millió darab), ezt követi a juh (62,5 millió darab), végül a kecske (12,1 millió darab).

Több, a 88 vizsgált régióból pontosan 33, eléri az egymilliós sertésállományt, köztük hazánk néhány régiója is. Ezek közül háromban – Észak-Olaszország két régiójában, valamint a német Niedersachsenben – az állomány több mint fele hízósertés (legalább 50 kg súlyú). Ezt az arányt több tagállamban is majdnem elérték, például a spanyolországi Noroeste és a Makrorégióban és Województwo Mazowieckie régióban, Lengyelországban. Ezzel szemben

Élősertés típusai szerinti megoszlás, 2019
Forrás: Eurostat

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn