A következő öt évben a magyar agrárium 2891 milliárd forint támogatást vehet igénybe, ami nagy lehetőség az ágazat számára, és az új közös agrárpolitikában (KAP) az erdőgazdálkodók is több forráshoz jutnak – mondta tájékoztatóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára. Az energiaválság, valamint a klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítések miatt az erdők stratégiai jelentősége nőtt, szükség van a faanyagra is, a turisztikai szolgáltatásokra szintén megnőtt az igény, amit a közvetlenül az erdőgazdálkodás támogatására igénybe vehető összeg – előző uniós ciklushoz képest mért – megháromszorozódása is jelez.
A magyar KAP stratégiai tervben 2023 és 2027 között 310 milliárd forintot különítettek el közvetlen erdészeti támogatásokra, amelyeken felül az egyéb, átfogó célokat szolgáló beavatkozásokban is nagyobb arányban lesz lehetőség az erdészetek által felhasználható támogatást elnyerni, több és jobb minőségű erdőállományt kialakítani, valamint az erdészeti vállalkozások versenyképességét erősíteni.
Az államtitkár elmondta, hogy az előző támogatási ciklusban az erdészeti területen a Vidékfejlesztési program is sikeres volt: a 2019-ben indult erdőtelepítési támogatási pályázatokon közel 50 ezer hektárra érkezett telepítési igény, amiből 10 ezer hektáron meg is valósult az új erdők telepítése.
Ez trendforduló az elmúlt 30 évhez képest
– szögezte le. Az új támogatási rendszerben a meglévő erdőkre is több forrás jut,
– mondta Zambó Péter. Kormányzati szándék, hogy a jelenlegi 22 százalékos erdőborítottságot 2030-ig 27 százalékra növeljék, a legfontosabb eszköz ehhez a telepítési támogatások rendelkezésre állása, illetve az ipari célú faültetvények telepítésének ösztönzése.
Az államtitkár elmondta, hogy a telepítéskor különös kritérium az elegyesség, vagyis hogy több fafajból álló erdőket hoznak létre. A fafajok kiválasztásához pedig a Soproni Egyetemen egy döntéstámogató rendszert dolgoztak ki, amelyik a telepítéskor és a felújításkor segít abban, hogy a klímaváltozás trendjeinek figyelembevételével tudnak fafajokat választani.
így például a Natura 2000-es területeken továbbra sem lehet ezt a fajt telepíteni. Emellett folytatódik az idegenhonos fajok visszaszorítása – tette hozzá. Támogatásra számíthatnak a fiatal erdőgazdálkodók, forrást lehet igényelni a gép- és eszközpark korszerűsítésére, valamint – újdonságként – a telephelyek fejlesztésére.
Utóbbira nagy szükség van, ahogyan az erdőgazdálkodás technológiai hátterének fejlesztésére is, mivel az elmúlt 30 év sem volt elegendő a hátrány leküzdésére – mondta Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte azonban ebben az uniós támogatási ciklusban eljuthatnak oda a magyar erdőgazdálkodók, hogy elmondhassák, európai színvonalú gépparkkal művelhetik erdeiket.
Az ágazat modernizálását tartja kulcskérdésnek Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke is, aki elmondta, hogy a csemeteágazat egyre inkább stratégiai kérdéssé vált, hiszen megfelelő mennyiségben és minőségben kell rendelkezésre állnia a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes fafajoknak.
