Piaci termék, innovatív műszeregyüttes is születhet abból az együttműködésből, amire a Soproni Egyetem és az Albacomp vállalkozott az okoserdő-fejlesztési program keretében. A Planet Fenntarthatósági Expon aláírt együttműködési megállapodás keretében az első hazai okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint olyan, az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésén dolgoznak együtt a termék kifejlesztésében érdekeltek, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére.

A hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását elősegítő új és megbízható szenzorokra épülő „Okoserdő” technológiát a Soproni Egyetem dolgozta ki. Ez – mint az együttműködési megállapodás aláírása kapcsán közzétett tájékoztatóból kiderül a digitalizáció eszközeivel támogatja az erdők felkészítését a klímaváltozásra. Az intelligens szenzorokkal átszőtt okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi a mainál jóval pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.

Most elkezdődhet a projekt nagyobb léptékű tesztelése, miután az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft.-vel kötött stratégiai megállapodásnak köszönhetően olyan hálózati lefedettség és eszközpark válik elérhetővé, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén lévő leárnyékolt, eldugottabb völgyszakaszokból is biztonságosan érkezhet információ. Az együttműködés keretében az Albacomp a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen, az egyetem szakmai követelményrendszere alapján okos szenzorokat fejleszt és gyárt erdők monitorozásához, a Tanulmányi Erdőgazdaság által biztosított erdőterületen gyűjtött adatokból épített adatbázist pedig a Soproni Egyetem rendelkezésére bocsátja elemzésre, kiértékelésre.

Az okoserdők kialakításával világszerte igyekeznek a klímaváltozás hatásaira gyors választ adni, amihez az erdőkbe telepített okoszenzorok jelentős segítséget nyújtanak. A hagyományos módszerekkel legalább 30 éves adatsorokból elvégezhető számításokkal szemben az okos erdőbe telepített okosszenzorokkal már néhány éven belül kiderülhetnek és igazolhatóvá válnak olyan összefüggések, amelyek meglétét csak sejtik a szakemberek – mutatott rá a program jelentőségére korábban Czimber Kornél, az egyetem erdőmérnöki karának dékánhelyettese. Okoserdőket kísérleti és okosszenzor-hálózatot operatív jelleggel – eddig elsősorban erdőtűz- és meteorológiai megfigyelés céljából alakítottak ki több helyen világszerte. Európa több országában magas szinten digitalizáltság jellemző már az erdők felmérésében, a bevatkozások tervezésében, az erdőgazdálkodásban használt gépek irányításában, a földi, légi, valamint műholdas távérzékelésben a hétköznapok szintjén is.

A Kárpát-medence erdei nagyon megszenvedik a felmelegedés, a szélsőségesen változó csapadékmennyiség, a hő- és árhullámok hatását, miközben a hazai erdőgazdálkodási célkitűzések szerint a fával borított területeket a megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodva kell 27 százalékra növelni.