Az illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorítása nemcsak gazdasági érdek, de az országfásítási programmal együtt a klímaváltozás káros hatásait is enyhíti, mivel a meglévő, fával borított területek védelmét, fejlesztését szolgálja – írja honlapján a Nébih.

A fa, mint megújuló tüzelő- és nyersanyag továbbra is a mindennapjaink része és a társadalom faanyag-szükségletét csak jogszerűen kitermelhető forrásból szabad biztosítani

– hívják fel a figyelmet.

A klímavédelem és más közérdekű környezetvédelmi célok elérése érdekében alkotott jogszabályok a fák kitermelését, fenntartható használatát és kereskedelmét is egyre mélyebben érintik. E célokat a leghatékonyabban a faanyag kereskedelmi lánc mind szélesebb körű ellenőrzésével lehet megfelelően szolgálni. A Nébih, mint a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletére kijelölt hatóság, újból számot ad az előző évben végzett felügyeleti munka eredményeiről, így idén is elkészítette és a honlapján közzétette az illegális fakitermelés kockázatának és a faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzésének 2021. évi összefoglaló eredményeit.

A sok összetevős elemzés kiértékelése és a megyék kockázati besorolása is finomításra került, továbbá az ellenőrzések eredményeinek térképi ábrázolása is bővült. A kockázati besorolás immáron 8 kategóriája biztosítja a besorolásbeli változások pontosabb nyomon követhetőségét. A Nébih által az elmúlt öt évben a faanyagkereskedelmi lánc hatósági felügyelete során elvégzett munka eredményeként feltárt jogsértések száma és azok országos eloszlása kiemelten fontos adat.

A kockázati pontszámok változása rámutat arra, hogy az EUTR ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága, továbbá a jogkövetési hajlandóság több megyében nőtt, ugyanakkor fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek a nagyon magas és magas kockázati besorolású megyéken túl azokban a közepesen magas kategóriájú megyékben is, ahol a kockázati pontszám romlott. Az elemzés alátámasztja azt is, hogy az EUTR ellenőrzések során az ismételt jogsértések egyre határozottabb szankcionálása indokolt.

A 2021. évi adatok feldolgozását követően a megyék besorolása a következők szerint alakult:

• Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye a nagyon magas kockázatú megyékhez tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kockázati pontszám öt év alatt gyakorlatilag nagyon kis mértékben változott. Pest megyében 2019 kivételével folyamatosan nőtt a kockázat. Bács-Kiskun és Somogy megye is magas kockázati besorolást kapott. A két megye kockázati pontszáma öt év alatt lényegében nem javult.
• A Nébih értékelése szerint Baranya, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyék a közepesen magas kockázatú megyékhez tartoznak. Míg Hajdú-Bihar, Nógrád és Tolna megyék kockázati pontszáma öt év átlagában inkább romlott, addig Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéké inkább javult.
• Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megye közepes kockázati besorolást kapott. Vas és Veszprém megyék kockázati pontszáma öt év alatt összességében romlott, míg Zala megye kockázati pontszáma javult. Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyék kockázati pontszáma jelentősen ingadozott, egyértelmű változás nem mutatható ki.
• Budapest, valamint Békés, Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom megyék az alacsony közepes kockázatú megyékhez tartoznak. Öt év alatt Békés megye kockázati pontszáma jelentősen javult, Budapesté kismértékben javult, Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom megyék esetében egyértelmű javulás még nem mutatható ki.
  Győr-Moson-Sopron megye alacsony kockázati besorolást kapott, kockázati pontszáma öt év alatt egyértelműen javult.

A Nébih által elvégzett vizsgálatok száma továbbra is jelentősen emelkedett az előző évihez képest. A Nébih saját kockázatelemzése és kiválasztási módszerei alapján végzett célirányos adminisztratív és helyszíni ellenőrzést követően 663 eljárást folytatott le. A megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 9844 jogszerűtlen hirdetés kiszűrése történt meg. Az összes kirótt bírság összege (74,80 millió forint) jelentősen emelkedett az előző évihez (44,75 millió forint) képest. Az elkobzott bevétel közel 102,3 millió forint (2020-ban 16,4 millió forint), míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 2860 köbméter volt. Az elkobzott fatermékek ingyenes, közcélú tulajdonba adása 2020. évtől folyamatosan zajlik.

Az ellenőrzések eredményeinek ismeretében a Nébih 2022-ben is kiemelten ellenőrizni fogja fatermék hirdetéseket, valamint a faanyag eredetének igazolását szolgáló két alapvetően fontos dokumentum meglétét, azaz a szállítójegyeket és a telephelyi nyilvántartásokat.