Napjainkban tanúi lehetünk olyan klimatikus folyamatoknak, amelyek nem csak a Kárpát – medencében, de globális szinten is egyre intenzívebb időjárási szélsőségeketeredményeznek. Ez a folyamat hatással van nem csak saját egészségünkre, (frontérzékenység, légúti megbetegedés stb.) de a gazdaságunkra is, ahol talán a legnagyobb volumenű behatást a mezőgazdaságban tapasztalhatunk.

Gondoljunk csak az utóbbi évek egyeletlen csapadék eloszlására, a jelentősen megnövekedett hőség és forrónapok számára, vagy a kora tavaszi fagyokra, jégeső okozta károkra.Talán a témakör vizsgálatakoraz agrárium helyzete a legkényesebb téma, hiszen szorosan összefügg a jövőbeli élelmiszer ellátással. Írásomban e jelenségeket veszem górcső alá, és egy viszonylag új megközelítéssel kívánok megoldást találni a változott, vagy éppen változóban lévő időjárási anomáliák eredményezte termelési viszonyokra. Ennek kapcsán beszélgettünk Tánczos Istvánnal (Alpha-Vet–Alphaplant Ágazat-igazgató és szaktanácsadó) és Bödör Bencével (Alpha-Vet – AlphaPant szaktanácsadó).

Éghajlat

Ahhoz, hogy értelmezni lehessen az éghajlati stresszkörülmények mértékét, nélkülözhetetlen rövid kitekintést tenni hazánk klímájára. Egységesített szoláris rendszert tekintve, Magyarország területe a mérsékelt övben fekszik. Jellemzése, viszont nem ilyen egyszerű. Elhelyezkedésének és geomorfológiai viszonyainak köszönhetően, klímáját egyaránt befolyásolja a csapadékos, de kiegyenlített hőmérsékletű óceáni, a száraz és szélsőséges kontinentális, és a télen enyhe és csapadékos, nyáron meleg és száraz mediterrán éghajlat. Éppen ezért, a viszonylag kis területe ellenére változatosnak tekinthető hazánk időjárása.

Évszakok szélsőségei

A szélsőségek tehát a fent említettek tudatában szintén nehezen kategorizálhatók. Ki gondolta volna például, hogy idén novemberben 25 Celsius feletti hőmérsékletet mérhetünk? Ettől függetlenül az eddigi tapasztalatok alapján, évszakok szerinti lebontásban leírhatóak a gyakori kár faktorok.

Tavasz	késői fagyok	árvíz	korai felmelegedés
Nyár	aszály	árvíz	jégeső
Ősz	megnyúlt vegetáció	korai fagyok	csapadék hiány
Tél	hótakaró nélküli fagy	kevés víztartalék	árvíz

A táblázatban jól elkülöníthetőek a jellemző éghajlati stresszek. Úgy gondolom, pontos meghatározásukhoz érdemes részletesebben megismerkedni a témával.

Tavasszal a már sokat említett eklektikus időjárás miatt, a növények tenyészidőszaka nagy valószínűséggel megváltozik, így a fejlődési időszakok eltolódnak. Ez azt jelenti, hogy a korai fagyok sokkal intenzívebb kárt vonnak maguk után. A túl korai felmelegedés szintén megzavarja a növény nyugalmi állapotát, ezért a szokásos április végi májusi lehűlés még nagyobb stresszt okoz például a virágzó gyümölcsfáknak. Ugyancsakhatalmas problémát eredményezhet a kvázi eltűnőben lévő tavaszi időjárás miatt a vetési idő rövidülése.

Nyáron legnagyobb „ellenség” az aszály, ami jelentős terméskiesést vonhat maga után. Emellett az egyeletlen csapadékeloszlás is veszélyes tud lenni, megannyi kultúránk számára. További monumentális károkat okozhat a jégeső. A jégverés során legyengült növény sokkal fogékonyabb lesz a betegségekre, így a fejlődésében is jelentős elmaradást eredményezhet.

Az őszi időszakban problémát jelenthet a megnyúlt vegetációs időszak vagy éppen a korai fagyok. De idén többen tapasztalhatták a rekord hosszúságú csapadékhiányos időszakot, mely a növények kelésében okozott problémát. Időjárási körülményektől függően a vetési-aratásiidőszakokis jelentősen megváltozhatnak.

Igaz ritkábban, de téli hónapokban a hótakaró nélküli fagy veszteséget idéz elő. A hóborítottság –mely egyre ritkább az utóbbi években- hatásárára a növény bizonyos védelmet kap a fagyokkal szemben. Természetes szigetelőként, a hótakaró alsó határán jelentősen magasabb a hőmérséklet, így segítve a növény áttelelését. Ennek hiánya a talaj számára sem kedvező, ergo a földmunkába fektetett idő, pénz és energia is kárba veszhet.

A fenti problémákra többféle megoldás létezik. Környezettudatos gazdálkodók révén figyelmet kell fordítani arra, hogy lehetőségeinkhez mérten a saját élőhelyünk szennyezését és károsítását mi is csökkentsük. Az antropogén hatások tagadhatatlanul negatív irányba vezetik saját mikro és makro környezetünk egészségét. A földi populáció viszont folyamatosan nő. Olyan lehetőségeket kell keresni mely az agrárium számára segítség, de magunkra nézve nem káros. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jelenlegi viszonyok egy nehezen visszafordítható, vagy esetleg visszafordíthatatlan folyamat részei. Ez esetben alkalmazkodni kell az újuló normákhoz.

Alkalmazási technikák

Gazdák körében köztudott, hogy egy éves termés eredményét három nagy tényező alakítja: a rendelkezésre álló agrártechnika, a talajviszonyok, és az időjárás. Ezek közül a legkönnyebben az agrártechnika befolyásolható. Mindemellett napjainkra lehetőségünk van arra, hogy a másik két komponenst –ha nem is 100%-osan- de módosítsuk. (Mika J 2011)

Igaz, a történelem során léteztek már kísérletek egyes anomáliák kiküszöbölésére. Vegyük példának az öntözéses fölművelést, vagy a vetésforgót, melyek a régmúlt megoldásai voltak. Véleményem szerint, a mai kísérletek viszont nem kizárólag a külső tényezőket, hanem magát a növényt, és stressz tűrését befolyásolják. Ide sorolhatók azok a nemesített fajok, melyek már szárasság, vagy téltűrőbbek, mint társaik. Másik lehetőség a vetés idő kitolása, a már fentebb említett okok miatt. Ez viszont veszélyekkel járhat, ugyanis az időjárási szélsőségek ellen igazi védelmet nem nyújtanak.

Organikus eredetű biostimulátorok

A gyors reagálás érdekében érdemes biostimulátorokat is kijuttatni. Az aminosavak szerepe a mezőgazdaságban megkérdőjelezhetetlen. Növények képesek mind a 20 féle aminosavat szintetizálni, de ez elég hosszas folyamat, ami jelentős erőtartalékot felemészt. Ha komplex, aminosav tartalmú lombtrágyát permetezünk, akkor a növény időt és energiát spórol, így könnyebben és gyorsabban előállítja a számára nélkülözhetetlen fehérjéket, enzimeket. Ezzel segítjük a gyorsabb fejlődési, érési folyamatot, illetve átsegítjük a növényeket a stresszhelyzeteken. Az aminosavak nem csak a fehérjék építőelemei, hanem kiindulási anyagai, közreműködői számos szerves vegyület (pl. hormonok, vitaminok) szintézisének. Hormonok elővegyületeiként hatással vannak a sejtosztódásra és a fejlődésre, amely gyorsabb növekedést eredményez. Az aminosavak segítik a pollentermelődést, a megtermékenyülési idő csökkenése növeli a gyümölcsberakódás lehetőségét. Emellett komplexképző hatásuk miatt lehetővé teszik, hogy egyes elemek gyorsabban szívódjanak fel és növényen belül is növekedjen a szállítási sebességük. Az aminosavak antioxidáns hatásuk révén védenek a stressz, erős besugárzás során a növényt érő negatív hatásoktól. Néhány aminosav közvetlenül részt vesz az érésben, befolyással van az ízre, aromára és a gyümölcsök piros színére.

Fel kell ismerni azt a lehetőséget, hogy a növény saját védelmét, ha úgy tetszik, immunrendszerét erősítsük. Egyes lombtrágyák, biostimulátorok, növénykondicionálók ehhez kínálnak természetes, környezetkímélő és szélsőséges időjárási helyzetekben is biztos segítséget. Világszinten egyre elterjedtebb és elfogadottabb az a tény, hogy használatuk nem csak az időjárási stresszel szembeni ellenállásra, de terméshozam növelés elérésére is alkalmas. A Liebig-minimum sokak számára egy ismert tétel, mégis úgy gondolom, nem feltétlenül elterjedt a fontossága. Egy növény csak annyira erős, amennyire a számára rendelkezésre álló tápanyagokat hasznosítani tudja. Erre nyújtanak megoldást a humuszanyagot tartalmazó termékek. Mit is takar ez pontosan?

A humuszanyagok javarészt az elhalt növényi eredetű maradványok bomlása, majd humifikációja során, megfelelő közegben, természetes úton képződnek. Előfordulásuk barnakőszénben, lignitben, és tőzegben a leggyakoribb. Humuszanyagnak minősülnek a huminsavak a fluvosavak és a huminanyagok. Mai ismereteink szerint a legjobb minőségű huminsavak tőzegből nyerhetők ki.

Nélkülözhetetlen szerepük van a növény tápanyag gazdálkodásában, a mikro és makro elemek felvételében, ezek bazipetális és akripetális mozgásában. Oxigén zállító hatásuk a növény egész anyagcseréjét segítik. Lombtrágya formájában a fulvosavak például maradéktalanul képesek bármilyen PH érték mellett felszívódni. A levélfelület felső epidermiszén átjutva egészen a sejtfal membránjait megcélozva segít bármilyen stresszfaktor során.

A huminsavak és fulvosavak előnyei:

Növeli a klorofiltartalmat, ezzel fényszegényebb időszakban is aktivizálja a fotoszintetizációt.

A sejten belül redukálódik a protoplazma viszkozitás, nő a növény nedvesség állománya, ezzel képes befolyásolni a szárasság tűrést.

A fulvosavak hordozóként funkcionálva képesek belépni a sejtfalba, ezzel segítve a kontaktszerek hatását

Vele együtt kijuttatott tápanyagok adszorpciós kötésekkel kapcsolódnak a huminsavakhoz, így segítve bármilyen hiánytünet kezelését.

A fulvosav természetesantivirális és antibakteriális hatású.

A mikroelemek arányai valamint a fulvosav , indirekt módon erősítik a növény immunrendszerét.

A természetes fulvosav növeli a gyökértömeget és javítja a gyökér regenerálódó képességét.

A fulvosav, mint a természet egyik legerősebb elektrolit képzője gyorsítja, javítja az anyagcsere folyamatokat.

A fulvosav és a mikroelem komplexek növelik a kloroplasztiszok aktivitását, így a növény fényszegény helyeken is jobban hasznosítja a fényt.