Jól látszik, hogy uniós szinten egyre több a nagy gazdaság, miközben néhány országban látványosan lecsökkent az állattartó gazdaságok száma, köztük hazánkban is. Magyarország továbbra is jelentős mezőgazdasági területű országnak számít uniós szinten is, bár a biotermelésű területek terén átlag alatti értékeket produkálunk. Megdöbbentő az a mértékű csökkenés, amit a gazdálkodók és a gazdaságvezetők számában látunk uniós szinten. A helyzeten pedig az is ront, hogy magas a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya, míg a fiatal gazdaságirányítók körében tapasztalható a legnagyobb csökkenés. Lényegében ez a kép rajzolódik ki az uniós mezőgazdasági folyamatokról az Eurostat élelmiszerlánccal kapcsolatos, 2021-es adatait tartalmazó kiadványából.

A földterület mezőgazdasági hasznosításában a legnagyobbak között van hazánk

Az Európai Unió teljes földterületének 47 százaléka mezőgazdasági terület, amely közel 192 millió hektárt jelent. Az teljes terület több mint kétharmad részét teszi ki a mezőgazdaság Írországban, Dániában, Magyarországon és Ausztriában. Így,

A mezőgazdasági területek közel 82 százalékán folyt művelés 2016-ban az unióban, amelyek a szántóföld, állandó gyep, állandó kultúra vagy konyhakertek által elfoglalt területeket jelentik. A maradék 14 százalék erdő, illetve 4 százalék termelésre alkalmatlan terület. A művelés alatt álló uniós mezőgazdasági terület legnagyobb része, 62 százaléka szántó, 31 százaléka állandó gyepterület, 7 százaléka pedig az állandó kultúráké, mint a gyümölcsök, a szőlő és az olíva.

Egyre több a nagy gazdaság

Az unióban 10,3 millió mezőgazdasági üzem működik, a gazdaságok átlagos területe pedig 15 hektár. 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodik a gazdaságok kétharmada, míg csupán a farmok egytizede rendelkezik 30 hektárnál nagyobb területtel. Bár,

A nagyobb gazdaságok arányának növekedése pedig nőni látszik; az unióban 2016 és 2005 között közel 30 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, a legtöbb megszűnő gazdaság pedig 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodott. Ezzel együtt, nem csökkent a nagygazdaságok száma, sőt, kismértékben növekedett.

Növénytermesztésre szakosodnak az uniós gazdák

Az EU-ban több mint a a gazdálkodók fele növénytermesztésre, míg az összes gazdálkodó csaknem negyede állattenyésztésre szakosodott. A juh-, a kecske- és egyéb legeltetett állatállományok a legjelentősebbek (az összes gazdaság 5,7 százaléka), majd ezt követi a tejtermelés 5,4 és a baromfitenyésztés 4,6 százalékkal.

A vegyes a gazdaságok alig több mint egyötödét teszik ki az EU-ban található összes gazdaságból. A gazdaságok számát tekintve jelentős elmozdulás volt tapasztalható a vegyes gazdaságoktól a növénytermesztésre szakosodott gazdaságok irányába 2005 és 2016 között.

Az összes gazdálkodó számát tekintve a legtöbb növénytermesztésre specializálódott gazdálkodó az unióban Cipruson, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban van, valamennyi 70 és 80 százalék közötti aránnyal, 2005 óta gyakorlatilag változatlanul. Hazánkban ez az arány 50 százalék körül volt 2016-ban, ami a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan növekedést jelent 2005-höz képest.

Míg Írországban kiemelkedően magas az állattartásra szakosodott gazdaságok száma, addig Magyarországon Szlovéniával, Szlovákiával és Finnországgal együtt az utóbbi tíz évben a legtöbbet csökkent az állattartók száma, amely jól kivehető a KSH Agrárcenzusának 2020-as adataiból is. Ennek lehetséges okait és következményeit fejtette ki dr. Bencsik Dávid az Agroképnek adott interjújában.

Alacsony bio gabonaterületek hazánkban

A friss zöldségek ökológiai termesztésére használt terület 205 ezer hektár, a bio gabonafélék terület pedig 2,3 millió hektár volt az EU-ban 2019-ben. A bio friss zöldségek területe az uniós mezőgazdasági hasznosítású területből 10 százalékot tesz ki, míg a gabonaféléké csak valamivel 4 százalék fölött van.

A legnagyobb területen Luxeburgban, Ausztriában és Dániában művelnek friss bio zöldséget, Luxemburban ez közel 35 százaléka a mezőgazdasági területnek. Hazánkban ez az arány 5 százalék körül van az EU átlag alatt. A hazai bio gabonaterületek aránya pedig mindössze 2 százalék körül alakul, ami benne van a legalacsonyabb három értékben Írországgal és Bulgáriával az uniós országok közül.

A fiatal gazdaságvezetők száma csökkent leginkább

Az Európai Unióban, ahol több mint 10 millió gazdaság működik, tízből hét mezőgazdasági üzemvezető férfi. A gazdaságvezetők többsége pedig legalább 55 éves, és csak minden tizedik fiatal (40 év alatti). Jól látszik az Eurostat felméréséből, hogy az idősebb gazdaságvezetők inkább a kisebb gazdaságokban, míg a fiatalabbak inkább nagyobb gazdaságokban dolgoznak.

Mialatt 2005-től 2016-ig közel 30 százalékkal esett vissza a gazdálkodók száma. A mezőgazdasági üzemvezetők száma is csökkent, minden korcsoportban. A legnagyobb mértékű visszaesés azonban a fiatalabbak körében volt; 47 százalék a 25-34 évesek körében és 41 százalék a 25 évnél fiatalabbak esetében. Egészen elképesztő mértékű csökkenést láthatunk a gazdálkodók száma kapcsán Bulgária és Szlovákia esetében. A csökkenés több mint 61 százalékos, ami arra is rámutat, hogy a gazdaságvezetők (és így a gazdaságok) száma ebben a két országban 2016-ban kevesebb, mint fele volt annak, mint amennyi mint 2005-ben.

Hazánkban is nagymértékű csökkenés volt tapasztalható a gazdaságvezetők számát tekintve, ugyan nem Bulgária-szintű, de így is nagyobb volt a csökkenés, mint 40 százalék, amely igen jelentősnek tekinthető. Írország az egyetlen kivétel a tagországok között. Itt ugyanis 4 százalékkal nőtt a gazdasági vezetők száma.

Romániában dolgoznak a legtöbben a mezőgazdaságban

Az Európai Unió területén 2018-ban 9,1 millió ember dolgozott a mezőgazdaságban, beleértve a vadászatot és a kapcsolódó szolgáltatási tevékenységeket is. Ahogy csökkent a mezőgazdasági üzemek száma, úgy esett vissza a mezőgazdasági a foglalkoztatás. Az EU-ban a mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból a 2000. évi 8,2 százalékról 2018-ra 4,4 százalékra esett vissza.

A mezőgazdaság 2019-es adatok szerint Bulgáriában és Görögországban a teljes foglalkoztatás több mint egytizedét adja, ezzel szemben Szlovákiában, Németországban, Svédországban és Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Máltán kevesebb mint 2 százalék volt a részesedése.
A teljes foglalkoztatottság arányában a mezőgazdasági foglalkoztatás legnagyobb mértékű csökkenése ugyanakkor Romániában történt, 22 százalékponttal 2000 és 2018 között, de Lengyelországban is nagymértékű csökkenés volt tapasztalható, 20-ról 10 százalékpont alá esett a foglalkoztatottság a közel húsz év alatt. Magyarország esetében ez a visszaesés nem volt ilyen nagymértékű, 7 százalékpontról 4 százalékpontra csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya.

Több munkaórát jelent a mezőgazdaságban dolgozni, ráadásul több a baleset

Az Eurostat összehasonlította a teljes foglalkoztatottság jellegzetességeit a mezőgazdasággal. A felmérés alapján jól kivehetők a mezőgazdasági munka egyediségei. A gazdálkodás során például sokkal több időt töltenek az emberek munkával – a dolgozók 22 százaléka hosszú órákat tölt a munkával, megközelítve a heti 50 órás értéket -, szemben a teljes foglalkoztatottság átlagával, ahol 7,5 százalék ez az arány.

Ugyanakkor a nem halálos balesetek száma is magasabb; 100 ezer emberre 1964 db 3 napot meghaladó gyógyulási idejű eset jut a halászatot és erdészetet is beleértve. Emellett a mezőgazdaságban az alacsonyabb szintű iskolázottság magasabb arányú, a felsőfokú végzettség pedig jóval alacsonyabb, 11 százalék az teljes foglalkoztatottság 36 százalékával szemben. A családi gazdálkodók és a vállalkozók száma viszont egyaránt magasabb a mezőgazdaságban.

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn