Összesen 196 ezer agrártevékenységet végző gazdaság működött hazánkban 2023 nyarán, 19 százalékkal kevesebb, mint három évvel korábban. A növénytermesztő gazdaságok aránya tovább emelkedett ebben az időszakban, míg az állattartóké csökkent. A gazdatársadalom elöregedése folytatódott, ugyanakkor emelkedett a felső- és középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya.

Mindössze két hónappal az adatfelvétel befejezése után, sajtótájékoztató keretében ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Agrárium 2023 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás első, előzetes eredményeit. „Az adatfelvétel teljes mértékben elektronikus volt, ennek köszönhető, hogy az előzetes eredményeket már 60 nappal az összeírás lezárulta után közzé tudja tenni a KSH. A Hivatal kiemelt céljai között szerepel az adatközlések felgyorsítása, a piacra kerülési idő lerövidítése annak érdekében, hogy felhasználóink minél gyorsabban juthassanak megbízható, pontos és hiteles adatokhoz” – mondta el a sajtótájékoztatón Dr. Valkó Gábor, a KSH Statisztikai Igazgatóságot irányító elnökhelyettese.

2023. június 1-én 196 ezer mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság működött az országban, 45 ezerrel (19 százalékkal) kevesebb, mint három évvel korábban. Az elmúlt három évben folytatódott a gazdatársadalom elöregedése. A 65 éves és annál idősebb irányítók aránya a 2020. évi 35 százalékról 37 százalékra emelkedett. A 35 év alatti gazdálkodók aránya 4,9 százalék volt, csakúgy, mint 2020-ban.

A gazdaságok számának folyamatos csökkenésével párhuzamosan emelkedik a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, 2023-ban minden kilencedik irányító ebbe a kategóriába tartozott. Nőtt a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező irányítók aránya is, részesedésük 2023-ban meghaladta a 34 százalékot, ami a 2010. évi aránynak több mint kétszerese.

Az Agrárium 2023 hazánk második legnagyobb mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, melyet országszerte 941 településen mintegy 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet bevonásával hajtott végre a KSH. Az összeírás célja, hogy jó minőségű statisztikai adatokkal valósághű képet szolgáltasson a magyar mezőgazdaság helyzetéről, illetve az agrárszektorban bekövetkezett változásokról. A beérkező adatok segítik a mezőgazdasági tevékenységet végzők és érdekképviseleteik munkáját, továbbá a szakpolitikusok megalapozott döntéshozatalát a hazai és az uniós támogatáspolitika tervezése és implementálása során.