Az Európai Számvevőszék által ma közzétett jelentés szerint aggályos a szőlőtermesztőket illetően tervezett uniós intézkedések hatása. A borágazatra vonatkozó uniós szakpolitika nemcsak hogy elmarad a környezetvédelmi célkitűzésektől, de intézkedései az ágazat versenyképességét sem célozzák meg közvetlenül.

Az uniós borágazat szigorúan szabályozott és támogatott ágazat. A szőlőtermesztők évi mintegy 500 millió euró összegű uniós támogatásban részesülnek ültetvényeik szerkezetátalakítására és versenyképességük fokozására. 2016 óta a szőlőtermesztők engedélyt kérhetnek új szőlőültetvények telepítésére is. E rendszer célja, hogy lehetővé tegye a termelési potenciál ellenőrzött (legfeljebb évi 1%-os) növekedését, a túlzott kínálati kapacitás elkerülése mellett.

„A borágazat versenyképességének fokozása alapvetően fontos, és az Unió számára különösen jelentős, de együtt kell járnia a környezeti fenntarthatóság javításával – jelentette ki Joëlle Elvinger, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Az Unió mindkét célkitűzés tekintetében enyhén szólva elmarad a kívánatostól.”

A bor lehet vörös, fehér vagy rozé, de a szőlő termesztése az Unióban ritkán „zöld”. A számvevők sajnálattal tapasztalták, hogy a nagy összegű támogatások ellenére a borágazatra vonatkozó uniós szakpolitika alig tesz a környezetért. A szerkezetátalakítási intézkedés vajmi kevéssé veszi figyelembe a zöld célokat. A gyakorlatban az uniós forrásokat nem a szőlőtermesztés éghajlatra, illetve a környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célzó projektekre fordítják. Sőt, éppen ellenkező hatás is bekövetkezhet, például ha több vizet igénylő szőlőfajták termesztésére térnek át. Soha nem értékelték környezetvédelmi szempontból a szőlőültetvények területének évi 1%-os növekedését sem, illetve hogy ennek lehetőségét 15 évvel (2045-ig) meghosszabbították.

Nem kecsegtet sokkal fényesebb kilátásokkal az új közös agrárpolitika (KAP) sem: ennek is korlátozottak a borágazatra vonatkozó környezetvédelmi törekvései. Az Európai Számvevőszék már korábban javasolta, hogy a mezőgazdasági termelőknek – többek között a szőlőtermesztőknek – nyújtott kifizetések függjenek közvetlenül a környezetvédelmi előírások betartásától. Az új KAP-ban azonban megszűnt a szerkezetátalakítás finanszírozásának ez a feltételessége. Emellett az uniós országoknak a borágazatra elkülönített forrásokat csak legalább 5%-ban kell az éghajlatváltozással, a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos fellépésekre fordítaniuk. A számvevők megítélése szerint ez az 5%-os arány meglehetősen alacsony, hiszen egy környezetbarátabb KAP keretében az összes mezőgazdasági kiadás 40%-a fog várhatóan éghajlat-politikai célkitűzésekre irányulni.

Az uniós szakpolitika a szőlőtermesztők versenyképességének fokozásában sem bizonyult sikeresnek. Az öt vizsgált országban a projekteket tartalmuktól és ambíciójuktól, illetve a versenyképesség előmozdítására vonatkozó kritériumok betartásától függetlenül finanszírozzák. Támogatásban részesülnek a szőlőültetvények nem strukturális változtatásai vagy rendes megújítása is, noha az ilyen intézkedések nem támogathatók. A kedvezményezetteknek arról sem kell beszámolniuk, hogyan javította versenyképességüket a szerkezetátalakítás. Továbbá sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem értékelik, hogy a támogatott projektek ténylegesen hogyan segítik elő a szőlőtermesztők versenyképességének fokozását.

Ugyanez áll a szőlőtelepítési engedélyezési rendszerre is. Először is: az 1%-ot mint az éves területnövelés maximális mértékét indokolás nélkül javasolták és fogadták el, és nem vizsgálták meg, hogy az megfelelő és releváns-e. Másodszor: az ilyen engedélyek megadásakor csak kevés olyan jogosultsági és elsőbbségi kritériumot alkalmaznak, amely a versenyképességhez kapcsolódik.

Háttér-információk

Az Unió a világ első számú bortermelője, -fogyasztója és -exportőre. 2020-ban 2,2 millió borgazdaság volt az Unióban, és a szőlőültetvények az Unió mezőgazdasági hasznosítású területének mintegy 2%-át tették ki. Az Unióban termelt borok mintegy 80%-a Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból származik.

A szőlőtermesztők és a borászok részesülhetnek a KAP pénzügyi támogatásában. Ez lehet a borpiac közös szervezése keretében nyújtott egyedi támogatás (főként a nemzeti támogatási programokon keresztül), de történhet közvetlen kifizetések, illetve a vidékfejlesztési intézkedések és a horizontális promóciós intézkedések keretében nyújtott támogatás révén is.

„A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és telepítése az Unióban: Nem világos a versenyképességre gyakorolt hatás, a környezetvédelmi ambíció szerény” című, 23/2023. sz. különjelentés megtalálható a Számvevőszék honlapján.