Az Unió minden évben körülbelül 14 millió tonna szójababot importál csirkék, marhák és disznók takarmányozása céljára. Ez különös kihívást jelent az ökológiai termelők számára, akiknek célja, hogy a külföldi szójatermeléshez kapcsolódó környezetvédelmi és fenntarthatósági problémákat (mint például a trópusi erdők irtása) kiküszöbölhessék. Az Unió által finanszírozott OK-Net EcoFeed (Organic Knowledge Network on Monogastric Animal Feed) projekt keretében azokat az alternatív erőforrásokat vizsgálták, amelyek segítségével Európa függősége csökkenhet az importált takarmányozási célú fehérjétől.

Meghatározó elképzelések

„Egész Európát bevonjuk az innovációba” – mondja Ambra De Simone, a projekt koordinátora. „Munkánk során arra fókuszálunk, hogy kiépítsük az érdekelt felek hálózatát, egybegyűjtsük a meglévő ismereteket, és felhívjuk a figyelmet azokra megoldásokra, amelyek valamennyi régióban hasznosak lehetnek.” A projekt, amelyet a Biogazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége – Európai Uniós Regionális Csoport (International Federation of Organic Agriculture Movements – European Union Regional Group, IFOAM Organics Europe) koordinált, 12 ország 18 partnerét tömöríti konzorciumba. E felek között vannak takarmányfeldolgozók, mezőgazdasági termelők, kutatóintézetek, egyetemek és tanácsadó ügynökségek. Az Unió által támogatott korábbi projekt, az OK-Net Arable keretében több száz oldal anyagot állítottak össze, majd tettek hozzáférhetővé mezőgazdasági termelők számára az Ökológiai gazdálkodási tudásplatformon (Organic Farm Knowledge, OFK), ahol a hozam növelését szolgáló potenciális megoldásokat is közzétettek. „Az egyértelmű továbblépés a takarmányok bevonása volt” – teszi hozzá De Simone. Az OFK platform gyakorlati eszközök és források széles köréhez nyújt felhasználóbarát hozzáférést (ideértve többek között hangzóanyagokat, könyveket, jelentéseket, szórólapokat, iránymutatásokat és videókat), és előmozdítja az ismeretek megosztását a mezőgazdasági termelők, a gazdálkodási tanácsadók és a tudósok között. Az OK-Net EcoFeed keretében a platformot kiterjesztették, és immár a fenntartható takarmányokkal kapcsolatban is tartalmaz anyagokat. „Az egyik legfontosabb feladatunk az volt, hogy meghatározzuk, mi az, ami egy adott régióban működik, majd valahogy elérjük, hogy az a megoldás egy másik régióban is működjön” – mutat rá De Simone. „Az első szakasz abból állt, hogy információt gyűjtöttünk az összes rendszerről. Majd a kutatók megvizsgálták, hogy melyeket lehet más területeken is alkalmazni.”

Javaslatok megfogalmazása

A projekt során 18 terepkísérletet végeztek különféle takarmányokkal, összesen 9000 csirkén és 1000 sertésen. „A ökológiai termékekkel kapcsolatban a fő probléma a fehérje biztosítása” – mondja De Simone. „A legtöbb takarmány szójaalapú, és organikus megközelítésben nem fenntartható; ezért megpróbáltunk alternatív fehérjeforrásokat találni.” Ilyen volt többek között a Camelina sativa, a lennel rokonságban álló olajnövény, amelyet az Olasz Ökológiai Mezőgazdasági Szövetség (olasz nyelvű weboldal) (AIAB) kutatói vizsgáltak. Spanyolországban az Ecovalia (spanyol nyelvű weboldal) fehérjében gazdag sörélesztőt használt a sertések takarmányának kiegészítésére. A konzorcium kifejlesztett egy adagolástervező eszközt is: ezzel az excelalapú alkalmazással a mezőgazdasági termelők az általuk tenyésztett állatok fajtái, fejlődési szakaszaik és az alkalmazott takarmány alapján kiszámíthatják a takarmányszükségletet. „Ez az egyetlen olyan ingyenes szoftver, amely megfelelően reagál az ökológiai állattenyésztők szükségleteire” – mutat rá De Simone. „A számítások a takarmányágazattól függetlenek, és az ökológiai gazdálkodás egyedi körülményeihez igazodnak.” A csoport most további forrásokat keres az OFK platform további fejlesztéséhez és fenntartásához, ahol több mint 2000 gazdálkodási megoldás részletei ismerhetők meg. „A szántóföldi növénytermesztéssel és a takarmányokkal kezdődött, de később számos egyéb projekt is csatlakozott” – zárja gondolatait De Simone. „Célunk az, hogy az ökológiai gazdálkodás terén az ismeretek cseréjét szolgáló, első számú platform legyünk az Unióban.”

Magyarország is rendelkezik fehérjetakarmány programmal

Magyarország zászlóvivője az Európai Unióban a GMO-mentes fehérje ellátást célzó kezdeményezéseknek és programoknak. A kiváló minőségű, GMO-mentes fehérje arányának növelésére az Agrárminisztérium 2013-ban hirdette meg a Nemzeti Fehérjeprogramot. A szaktárca már akkor hangsúlyozta, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és ellensúlyozza az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált GMO- szójabab nagyfokú, tengerentúli importtól való függését.

A kormány 2018-ban fogadta el az új Nemzeti Fehérjetakarmány Programot. Ezt a tervet egészíti ki a 2019-ben hozott döntés miszerint három éven keresztül évi 260 millió forintos támogatásban részesül a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amely forrást az intézmény a Tématerületi Kiválósági Program keretében nyerte el.

Korábbi minisztériumi közlés szerint az alapprogram része többek között a hazai szója termesztésének növelése, amihez a termesztéstechnológia fejlesztése is szükséges. Ezen kívül az alternatív fehérjenövények felhasználásának növelése, a fenntartható takarmányozási rendszerek fejlesztésének vizsgálata és az innovatív takarmányalapanyag-feldolgozási technológiák bevezetése is célja a programnak.

Ugyanakkor e programok pontos eredményeiről hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre. A sajtóhírek szerint kisebb sikerek voltak, például újszerű takarmányok kidolgozása terén, vagy egy-egy évben a megugró szója, illetve a növekvő lucerna termőterület.