Magyarország területének közel 80%-a termőföld, amely európai viszonylatban is kiemelkedő aránynak minősül. Szintén jelentős szám, hogy termőföldjeink többsége, közel 5 millió hektár mezőgazdasági hasznosításban van. A mezőgazdaság és a termőföldek sorsa tehát stratégiai kérdés hazánk számára, hiszen életképes vidéki Magyarország elképzelhetetlen lenne erős gazdatársadalom nélkül. Ebből a szempontból meghatározó volt az elmúlt 10 év fejlődése, melyet nem csak a támogatások, hanem az őstermelői adórendszer vagy a hazai birtokpolitika is segített. A KSH Agrárcenzusának eredményeit elemezzük ki a következőkben.

Jelentősen nőtt a családi gazdaságok által használt földterület

A mezőgazdasági terület 2/3-át-át jelenleg egyéni gazdaságok, 1/3-át pedig gazdasági szervezetek használják, míg tíz éve ez az arány még közel egyenlő volt. A mezőgazdasági terület legnagyobb része (1,4 millió hektár) a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok használatában van, ami a teljes terület 1/3-át teszi ki. Tíz évvel ezelőtthöz képest ez a birtokkategória bővült a legnagyobb mértékben (+47%).

Érdemes megvizsgálni a csökkenő tendenciákat is: a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a legnagyobb csökkenés a 0–5 hektár illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében figyelhető meg. A nagygazdaságoknál ez azt jelenti, hogy földhasználatuk a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott (a tíz évvel ezelőtti 1,1 millió hektárról).

Nőtt az egy gazdaságra jutó birtokméret

Az egy gazdasághoz tartozó szántóterületek átlagos birtokmérete Magyarországon jelenleg 29 hektár, amely emelkedés a tíz évvel ezelőttihez képest, de még mindig jócskán a nagy nyugat-európai mezőgazdaságok szintje alatt van. Franciaországban közel 70 hektár az egy gazdaságra jutó üzemméret, Dániában pedig szintén 50 hektár fölött, ezzel szemben Romániában az átlagos birtokméret az 5 hektárt is alig lépi át, de a koncentráció ott is megindult. Tendenciáiban tehát minden említett országban a birtokviszonyok koncentrációja figyelhető meg.

Csökkent a gazdálkodók száma, ahogy az EU-ban szinte mindenhol

Magyarországon a KSH elemzése alapján 198 ezer gazdaság működött a tavalyi évben. Az elmúlt harminc évben folyamatos csökkenés volt jellemző, a rendszerváltás idején még 1,2 millió termelő volt az ágazatban, annak ellenére, hogy a földeket akkor még döntő többségében a szocialista nagygazdaságok használták. Elsősorban a kisebb területtel rendelkező és a csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, közülük is döntő többségében az idősebbek: az 55–64 éves korosztályban a gazdák száma 91 ezerről 45 ezerre fogyott az elmúlt tíz évben.

Hány gazda van a nyugati országokban?

Az ötször nagyobb területtel rendelkező Franciaországban (ahol közel 30 millió hektár mezőgazdasági terület van) már korábban elindult az üzemméretek koncentrálódása, ahogy azt láttuk is az átlagos birtokméretek növekedésében. Franciaországban tíz év alatt 20%-kal csökkent a gazdaságok száma, így jelenleg már kevesebb mint 400 ezer termelő műveli a francia földeket.

A magyarországinál háromszor nagyobb területű Németországban arányaiban még ennél is kevesebb gazdálkodó van, kevesebb mint 250 ezer. Olaszországban szintén jelentős a csökkenés, tíz évvel alatt közel 10%-kal kevesebb gazdálkodó maradt az olasz agráriumban (jelenleg 900 ezer termelő).

Összehasonlításul, a legdurvább csökkenés Romániában figyelhető meg, hiszen tíz év alatt közel 1 millió gazda hagyta abba a termelést elsősorban a piaci verseny és az idősebb gazdák kiesése miatt, de arányaiban még így is ott a legmagasabb a termelők létszáma: 13 millió hektáron még mindig közel 3 millió termelő gazdálkodik rendkívül elapródódott birtokszerkezetben.

Jelentősen nőtt a támogatásokban részesülők aránya

Magyarországon a gazdaságok közel 1/3-a részesült az elmúlt években vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz képest. Az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a mezőgazdasági géppel rendelkező gazdaságok aránya (már a gazdaságok 4/5-ében használtak mezőgazdasági gépet), a legnagyobb növekedés pedig a nagyobb teljesítményű traktorok körében történt.

Jelentősen növekszik hazánkban a talajkímélő művelést alkalmazó gazdaságok száma is: több mint négyszeresére nőtt a talajtakaró növényeket használó termelők száma és több mint 1/3-dal csökkent a fedetlen területek száma. Talajkímélő művelést már 1,3 millió hektáron alkalmaztak, amely több mint háromszoros növekedés a korábbiakhoz képest.

Duplájára nőtt az ökológiai területek aránya

Míg tíz évvel ezelőtt csupán 2,5% volt Magyarországon a biotermesztéssel érintett területek aránya, addig mostanra ez az arány már 6% fölé emelkedett (309 ezer hektárra). Ezzel európai összevetésben a középmezőnyben helyezkedünk el: a legnagyobb ökoterülettel Franciaország rendelkezik, 2,9 millió hektárral (ez a területeinek 17%-a). Ezzel szemben Írország, Bulgária és Málta területének kevesebb mint 5%-át vonták be az ökogazdálkodásba, de az arány szinte mindenhol növekvő tendenciákat mutat. Egyedül Lengyelország volt az egyetlen uniós ország, ahol az elmúlt évtizedben csökkent a biogazdálkodással művelt területek száma (nem is kis arányban, több mint 15%-kal).

A legfontosabb következtetések

Az elmúlt évtized gazdasági és földpiaci folyamataiban egyértelműen látható Magyarországon a családi gazdaságok erősödése, amely aligha működött volna a célzott agrártámogatások nélkül. Az európai tendenciák alól azonban hazánk sem vonhatja ki magát, hiszen az európai és külpiaci verseny fokozatos koncentrációhoz vezet Európa minden államában. Európa-szerte nyomon követhető az idősebb, jellemzően kistermelői réteg egy részének kiesése, bár ebből a szempontból Magyarország – sok más államhoz képest – sokkal komolyabb támogatásokat biztosít a családi gazdaságok erősödéséhez (lásd az őstermelői adókedvezményeket, az Agrár Széchenyi Kártyát, a birtokpolitikát vagy a most induló gazdaságátadási támogatást). A területalapú támogatások tervezett megszüntetésével azonban a gazdatársadalmat minden hazai erőfeszítés ellenére drasztikus hatások érhetik, Ukrajna csatlakozásával pedig tömeges csődökre kellene felkészülni, így ezeket a lépéseket minden eszközzel meg kell akadályozni.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára