Összességben a szűkös kínálat, illetve a növekvő feldolgozói igény jellemző a gabonaszektorra a világban. Magyarországon a helyzet az időjárásnak köszönhetően még drámaibb – írja a teol.hu. A kukorica nagyon megszenvedte a nyarat, az előzetes becslések alapján idén 6-7 millió tonna termés várható csupán, ami a tavalyi 8,3 millió tonnához képest hatalmas csökkenést jelent, és mindez a gabonaszövetség kimutatása alapján szinte nulla átmenő készletet hozott napjainkra.

A takarmány-alapanyagok árának drasztikus emelkedése miatt, nehéz ma olyan állattenyésztési ágazatot találni, amely nyereséges. Bajusz Bálint bogyiszlói juhász elmondta, náluk a meglévő szénájuk mellé venni kellett ezt is, de abrakot is. A táp­árak harminc százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A bogyiszlói juhászatban bárányra még lenne igény a felvásárlók részéről, de többe kerül a nevelésük, mint korábban. A tavalyi magasabb árakat, amit az állatokért kaptak, most elviszi a drágább abrak.

Bognár Ferenc és családja Varsád határában, Rudolf­majorban gazdálkodik. Hatvan anyatehenet és a szaporulataikat, emellett ezer fölötti anyajuhot és a bárányaikat tartják, nevelik a majorban. Ehhez kapcsolódik több száz hektár legelő, szántó, rét. Az állatok tavasztól ősz végéig kint vannak a legelőkön, hiszen sok olyan dombos területük is van, ahol kaszálni úgysem lehetne, mondta Bognár Ferenc. Idén már augusztusban etetni kellett az állatokat, mert a kevés eső miatt kiszáradt a legelő, így nem volt fű, amit lerághattak volna.

Az abrakot kukoricából a megszületett bárányoknak teszik félre, a többi állattal CGF-et (a kukorica nedves úti keményítőgyártása során visszamaradó természetes fehérje-, rost-, energia-, vitamin- és ásványianyag-forrást ad) etetnek, ennek van nedves és szárított változata is. Mázsája jelenleg 6600 forint, ami olcsóbb a kukoricánál. A saját kukoricájukat eladják, és CGF-et vásárolnak belőle. Így próbálnak meg spórolni.

A felvásárlási árak elfogadhatók a bárányok tekintetében, mondta Bognár Ferenc, de a nagyobb súlyúakat – 35-40 kilósakat –, melyeket az arab országok keresik, ilyen takarmányárak mellett nem éri meg felnevelni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a termelők az állataikat jelenleg 30-40 százalékkal több takarmányköltséggel tudják csak felnevelni az egy évvel korábbihoz képest. Az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben emiatt. Akik levágatják az állatot, azoknál még képződik valamennyi haszon, de a tenyészállat-értékesítésnél aligha. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tenyész­állat attól nem lesz drágább, hogy harminc százalékkal drágábban etetik. Az általunk megkérdezett megyei állattartók elmondták, aki túléli az idei mélypontot, az biztos, hogy talpon marad hosszabb távon is, de évről évre egyre többen hagynak fel a sertéstartással.