A Rabobank elemzői szerint a madárinfluenzával, a jelentős költségnövekedésekkel, illetve szabályozási változásokkal erősen érintett piacokon kívül némi áresés várható, de nem a 2021 előtti szintre, mivel a tartósan magas ráfordítási költségek magasabban tartják az árakat – írja az Euromeatnews. A piacok stabilizálásának egyik fő eszköze a jobb értéklánc-együttműködés, különösen a vásárlók nagyobb elkötelezettsége a gazdálkodók magas termelési kockázatainak ellensúlyozására. A másik fő stratégia pedig

A tojás ára számos piacon rekord magas árszintet ért el. Új rekordot ért el a Rabobank globális tojásár-monitora 2023 első negyedévében, az index most 250 fölött tetőzik, ami azt jelenti, hogy az árak 2,5-szer magasabbak a 2007-es referenciaévnél, és több mint 100 százalékkal nőttek tavaly ilyenkor. A tavalyi évelső negyedéve és 2023 első negyedéve között az Egyesült Államokban és az EU-ban 155, illetve 62 százalékkal nőttek az árak, míg Japánban a tojás ára márciusban elérte a 235 jent, ami 2003 óta a legmagasabb szint. Sok más piacon is történelmi csúcsokat értek el az árak. többek között Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Izraelben, Új-Zélandon, Nigériában, Kenyában, Brazíliában, Mexikóban és Argentínában. Ezek a hirtelen áremelkedések nagy hatással vannak a tojás ellátási lánc szereplőire – a tenyésztőktől a termelőkig, és tovább a kiskereskedelmi, élelmiszeripari és élelmiszer-feldolgozási ügyfelekig.

Történelmileg a tojás ára nagyjából követte a FAO élelmiszerár-indexét. Egyes időszakokban eltérések voltak tapasztalhatók, például 2007 és 2013 között, amikor az iparág küzdött a magas és ingadozó takarmányárak tovább-hárításával. A tojás ára 2013 és 2019 között pedig valamivel magasabb volt, mint az index mozgása, mivel a tojás iránti kereslet viszonylag erős volt, miközben a takarmányköltségek normalizálódtak.

A tojás ára tehát követte az élelmiszerár-indexet, amikor a takarmányárak 2021-ben emelkedtek, majd 2022-ben, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, felgyorsult. Azóta a tojás ára és az élelmiszerár-index ismét eltávolodott egymástól: a tojás ára folyamatosan emelkedett, miközben az élelmiszerárak csökkenni kezdtek. Egyes piacokon, például Kínában és Indiában kevésbé, csak 15-20 százalékkal emelkedtek az árak. Brazíliában a lehetséges jövőbeni madárinfluenza-járványok – tekintettel a közeli Argentínában, Uruguayban és Bolíviában jelentett esetekre – még mindig erősen befolyásolhatják a tojásárakat, különösen akkor, ha a São Paulo régiót sújtja, ahol a tojástermelésnek magas a koncentrációja.

Ezek a magas globális tojásárak hat keresleti és kínálati tényező kombinációját tükrözik. Az egyes tényezők relevanciája régiónként kissé eltér, de a legtöbb jelenleg csúcsáras piacokon az alábbi tényezők kombinációja befolyásolja az árakat.

• A takarmányköltségek felfelé ívelő mozgása. A takarmány a réteggazda költségeinek 60-70 százalékát teszi ki. A takarmányköltségek minden változása – és különösen a bizonytalanság – hatással van a tojásárakra. A globális takarmányárak 2020 közepe és 2022 közepe között megduplázódtak. Ez nagy hatással volt a tojásiparra, mivel a termelők nehezen hárították át ezeket a magasabb költségeket a vásárlókra.
• A madárinfluenza-járványok hatása. Európában a tojótyúkállomány 3-5 százalékkal csökkent.
• A Covid-19-piaci zavarok következményei. A Covid-19-intézkedések miatt sok művelet lelassult, ami korlátozta az emberek mozgását, ami nagymértékben befolyásolta a keresletet.
• Szabályozások. Németországban például 2012-ben bevezették a hím csibék keltetői szinten történő selejtezését, ami nagy hatással volt a piacra. A MEG piaci adatügynökség szerint Németország a tojótyúkok 20 százalékát veszítette el e korlátozás miatt. Mivel Németország Európa legnagyobb tojásimportőre, ez kihat a szélesebb uniós tojáspiacra. Hasonlóképpen, az új-zélandi termelőkre vonatkozó ketreces tilalom bevezetése a tojótyúkok számának 5-12 százalékos csökkenéséhez vezetett az országban.
• Változó fogyasztói magatartás. A fogyasztói vásárlóerőre nehezedő nyomás az alacsony gazdasági növekedés és a magas infláció miatt a gazdasági visszaesés során azt eredményezte, hogy a fogyasztók lefelé kereskednek, és olcsóbb fehérjeforrásokat keresnek, megemelve a tojás iránti keresletet.
• A bizonytalanság okozta szűk kínálat. A gyártók sok bizonytalanságot tapasztalnak. A tyúkok újratelepítése egy gazdaságban több mint egy éves termelési kötelezettséget jelent. Ez kockázatosabbá vált, mivel sok vevő nem akar mennyiségi és árszerződéseket ajánlani a termelők bizonyos kockázatainak ellensúlyozására. Ennek eredményeként a gazdák által újratelepített tyúkok alacsonyabb száma sok piacon alacsony kínálathoz vezetett.

A tojásipar általában a következő szabállyal számolhat:

Ennek oka a termelők reakciója a magasabb árréssel járó időszakokra: jellemzően növelik a tyúkok számát, hogy megpróbálják kiaknázni a magasabb árakat, így túlkínálatot teremtenek. Ezt a tendenciát 2009-ben láthattuk, miután Németország betiltotta a hagyományos ketreceket; 2012-ben az EU hagyományos ketrecbe helyezési tilalmának bevezetése után; 2015-ben az amerikai iparág AI (mesterséges intelligencia)-válsága után; 2017-ben pedig a holland fipronilválság után.

A Rabobank úgy véli, hogy az árak csökkenni fognak azokban az országokban és régiókban, ahol szélsőséges árcsúcsok uralkodnak, mint például az Egyesült Államokban, Európában és Japánban, de valószínűleg nem olyan mélypontra, amelyet más válságok után tapasztaltunk.

A Rabobank általánosságban arra számít, hogy a tojásárak viszonylag magasak maradnak 2023-ban. Az országok között azonban lesznek különbségek. Az árak továbbra is magasak maradnak azokban az országokban, ahol korlátozások vonatkoznak a nagyszülő vagy tenyészállatok importjára, olyan finanszírozási kihívások állnak fenn, mint a nagyszámú gazdaság, amelyek korlátozottan férnek hozzá a finanszírozáshoz vagy az USA-dollárhoz, valamint azokban az országokban, amelyekben szabályozási változások zajlanak (például Németország). A mesterséges intelligencia gyors elterjedése például Latin-Amerikában nagy hatással volt, és az árak megugrottak a járványok által leginkább érintett országokban.

Más országokban valószínűleg visszatérnek a történelmi ár- és volatilitási szintek az árcsúcsok után. A folyamatosan magas ráfordítási költségek azonban azt jelentik, hogy az árak nem térnek vissza a 2021 előtt tapasztalt alacsony szintre.

Jelenleg nagy aggodalomra adnak okot a magas árak, amelyek befolyásolják a tojás megfizethetőségét az alacsony jövedelmű fogyasztók számára, különösen a feltörekvő piacokon. Ezeknek a csoportoknak a tojás fontos alapélelmiszer, valamint fehérje- és tápanyagforrás, mint a B6-, B12- és D-vitamin. Ezeken a piacokon a tojás a legolcsóbb fehérje, és könnyen elosztható, mivel nincs szükség hideglánc-szállításra.