A szarvasmarha-állomány (931,6 ezer) és a teljes létszám 45 százalékát kitevő tehenek száma alig változott (‒0,2, illetve +0,2 százalékkal) 2020. június 1-jéhez képest. A szarvasmarhák 13 százaléka Hajdú-Bihar, 9,6 százaléka Pest, 8,2 százaléka Bács-Kiskun megyében található.

A legkevesebb szarvasmarhát, külön-külön az országos állomány legfeljebb 2,8 százalékát Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád és Tolna megyében tartották. A sertések száma (2,9 millió) 1,1, az összes egyed 5,8 százalékát adó anyakocáké 1,4 százalékkal mérséklődött. A sertések több mint fele Baranyában, valamint az Alföld középső és keleti részén: Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében összpontosult. A legtöbb anyakoca Hajdú-Bihar megyében található. A juhok száma (958,3 ezer) 3,6, az állomány több mint háromnegyedét kitevő anyajuhoké ennél nagyobb mértékben, 5 százalékkal fogyott. A juhok közel felét három alföldi megyében: Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben gondozták. A legkevesebb juh Komárom-Esztergom és Somogy mellett a nyugat-dunántúli megyékben található. A tyúkok száma (33,4 millió) 7,6 százalékkal gyarapodott, az állomány mintegy egynegyedét képviselő tojóké viszont 4,5 százalékkal fogyott 2020. június 1-jéhez képest.

A tyúkállomány nagysága alapján felállított megyei rangsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, valamint Hajdú-Bihar megye állt az élen, a tojók száma szerint Bács-Kiskun, Vas és Komárom-Esztergom megye az első három helyezett. A létszám Nógrád, Somogy és Tolna megyében volt a legalacsonyabb, ahol egyenként a hazai tyúk- és tojóállomány legfeljebb 0,7 százalékát tartották. 2020-tól az állatállomány a gazdaságküszöböt elérő adatszolgáltatók adatait tartalmazza. Az adatok 2020-tól a tartás helyére vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol az állatokat ténylegesen elhelyezték. A módszertani változások miatt a 2020. június 1-jei tartás helye szerinti területi adatok a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók.