Az előző év első negyedévéhez képest 2 százalékkal csökkent a magyarországi vágóhidakon levágott sertések száma. Az 1,093 millió levágott sertés 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A jelek szerint kicsit „soványabban” kerültek vágóhídra a disznók: az állatok élősúlya 129 ezer tonna, hasított súlya 104 ezer volt, azaz az élő- és a hasított súly 2,6 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. Biztatónak tekinthető ugyanakkor, hogy sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 19,8 ezerről több mint ötödével, 15,6 ezerre csökkent.

Az élő sertés külkereskedelméről egyelőre az első kéthavi adatok állnak rendelkezésre, amelyek alapján az exportált mennyiség éves összevetésben 17 százalékkal bővült, az import pedig 22 százalékkal csökkent az összforgalom 13,4 százalékos mérséklődése mellett.

Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult az első két hónapban.

A KSH decemberben közel 2,56 milliós sertéslétszámot mért Magyarországon, ami az egy évvel azelőttihez képest 168 ezerrel, 6,2 százalékkal, míg a 2022. júniusihoz viszonyítva 157 ezerrel volt kevesebb. Az anyakocák száma 147,8 ezer volt 2022 decemberében, az állomány egy év alatt 9,1 ezerrel, vagyis 5,8 százalékkal csökkent.

Szarvasmarhából is kevesebbet küldtek vágóhídra az állattartók az első negyedévben, mint egy évvel azelőtt. A 21,4 ezer levágott állat 7,1 százalékkal kevesebb az előző év első negyedévi mennyiségénél, a csökkenés élősúlyban 6,1, hasított súlyban pedig 6,2 százalékos volt.

A tehenek vágása 2, a bikáké közel 14 százalékkal csökkent, míg az üszők vágása 10,2 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2023 első negyedévében az egy évvel korábbival összevetve.

Az első kéthavi élőmarha-export 10,1 ezer tonnát tett ki, emellett 2,7 ezer tonna élő állat érkezett az országba. Az export mennyisége 7,3, míg az importé közel 70 százalékkal nőtt a 2022. január-februári értékhez képest. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Koszovóba és Horvátországba irányult, míg az import elsősorban Dániából, Szlovákiából és Ausztriából érkezett 2023. január–februárban. A Dániából szállított élő marha mennyisége meghaladta a teljes behozatal több mint egyharmadát.

A szarvasmarhák összlétszáma 885,3 ezer volt tavaly december 1-jén. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezerrel, 2021 júniusa óta 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma arányaiban ennél mérsékeltebben, 2200 egyeddel fogyott, így 418 ezer volt tavaly decemberben.

Emelkedett az első negyedévben a hazai vágóhidakon levágott juhok száma, és kissé meghaladta a 11 ezret, ami 22,6 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 1300-at vágtak. A KSH adatai szerint a juhállomány 871,7 ezer volt tavaly december 1-jén, 15,3 ezerrel, 1,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyajuhok száma 2022 decemberében 693 ezer volt, 27 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és közel 22 ezerrel múlta alul a 2022. júniusi értéket.

A hazai hús-előállítás legnagyobb hányadát adó baromfiból 51,5 milliót vágtak 2023 első negyedévében, 11,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya 156 ezer, a vágott súlya pedig 117 ezer tonna volt ebben az időszakban.

A baromfivágások túlnyomó részét – darabszám alapján közel 85 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 43,6 milliót vágtak, 9 százalékkal többet, mint a tavalyi első negyedévben. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,3 százalék volt, a kacsáké 11,4. Kacsából 5,9 milliót vágtak, ami a rendkívül alacsony tavalyi bázis miatt 56,6 százalékos növekedés, viszont a 235 ezer levágott liba 8,4 százalékos visszaesést jelent.

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,1 millió volt 2022. december 1-jén, ami közel 3 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt.