Új, vidékfejlesztési forrásokra alapozott sertéságazati állatjóléti támogatási formát tervezett indítani ősszel az agrártárca, azonban az Európai Bizottság ezek bevezetését olyan szigorú feltételekhez kötötte, amelyek a magyar sertéstartók számára ellehetetlenítik a programban való részvételt – írta közösségi oldalán tett bejegyzésében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Az államtitkár néhány példát is hozott, amelyek szerinte az érintett gazdálkodók számára nem vállalhatók és sokszor szakmaiatlanok is. Így például az utóneveléskor az eredetileg 10 százalékosra tervezett férőhelybővítési kötelezettséget 16 százalékra emelnék, egyben növelni kellene a gondozói felügyeletet, hogy „a jogszabályi előírásokon túlmutatóan nagyobb kontroll alatt álljanak a támogatott állományok”.

A kocák takarmányában 7-ről 16 százalékra kellene emelni a nyersrosttartalmat, illetve a támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a támogatási kérelem benyújtásának évét követő negyedik év végére mellőzi a farokkurtítást, illetve ha ezt hamarabb megteszi, akkor többletpontokat kaphat a pályázatára. A farokkurtítást egyébként a farokrágás ellenszereként alkalmazzák, az ugyanis kisebb hasított testsúlyt, továbbá sérült, rágott testfelet eredményez, ami gazdasági kárt jelent a gazdáknak.

Feldman leszögezte: a tárca azt szeretné, ha olyan kötelezettségeket vezetnének be, amelyek minél több állattartó számára tennék vonzóvá azt, hogy magasabb állatjólétet biztosítsanak, nem olyanokat, amelyek elrettentik őket.

Így új sertésállatjóléti program ilyen feltételekkel nem indul Magyarországon

– tette hozzá.

Minden olyan feltétel, ami építési beruházással jár, ellehetetlenítené, hogy a sertéstartók igényeljék a támogatást – mondta a VG érdeklődésére Kiss László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége sertéstenyésztői választmányának elnöke, a 450 kocát és szaporulatát tartó Szalántai Zrt. vezérigazgatója. Amennyiben pedig a férőhelybővítést úgy érnék el, hogy minden hatodik kocát „kiteszik” az ólból, az a hatékonyság csökkenésével, illetve a fajlagos költségek emelkedésével járna.

A sertéstenyésztés költségei enélkül is emelkednek, aminek már a jelentős piaci szereplők között is van áldozata, miután csődöt jelentett a Kurucz csoport. Jelenleg kilónként 580–600 forint között mozognak az élősertés-felvásárlási árak, a Szalántai Zrt. idei átlagára pedig eddig 510 forint. Tavaly veszteséges volt a sertéstermelésük, amikor a 2020-as második félévi és a 2021-es első félévi árakon vásárolt takarmányokkal etették az állatokat. Az idén február óta emelkedő pályára került a felvásárlási ár, viszont a költségek is jelentősen megemelkedtek:

a néhány éve még tonnánként 65 ezer forintért kínált hízótáp ára most 130-150 ezer forint

– hozott egy példát. Arról viszont, hogy mi várható a következő hónapokban, még csak nagy vonalakban sem tudott előrejelzést adni, mint ahogyan szerinte jelenleg erre senki nem lenne képes.