Ma eldőlhet, beállnak-e a tagállamok a sertéstartók mögé

Forrás: Új Dunántúli Napló
Fotó: Laufer László
Ma ülésezik Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, s bár a fő napirendi pont sem lesz mentes a vitáktól, a szakminiszterek a jelenleg sertéspiaci krízissel is kénytelenek lesznek foglalkozni.

Nem szerepel a ma sorra kerülő ülés főbb napirendi pontjai között a sertéshús ágazat válságának kérdése, de a Mezőgazdasági s Halászati Tanács délután mégis foglalkozni kénytelen az üggyel. A tanácsi ülés első sorban a 2030-ig tartó erdészeti stratégiával kapcsolatban kellene majd következtetéseket jóváhagyjon, ám ismerve a tagállamok e kérdésben elfoglalt álláspontját ez sem lesz egy könnyű menet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja szerint – amely egybevág több tagállami szakmai szervezet véleményével – az Európai Unió stratégiatervezete komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát. Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szerint az új erdészeti stratégia a környezetvédelmi szempontok szinte kizárólagossága felé mozdul el, a gazdasági szempontok figyelmen kívül maradnak. Ez a NAK szerint veszélyezteti az európai erdők és erdőgazdálkodás életképességét.

A hétfői tanácsi ülés beharangozója ehhez képest kissé eufemizálva a helyzetet arról számol be, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az előző, októberi ülésén véleménycserét tartott a stratégiáról, s a miniszterek üdvözölték a stratégiát, és hangsúlyozták, hogy egyensúlyt kell teremteni a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések között. Itt nyilván a hangsúlyozáson van a lényeg.

A beharangozóból az is kiderült, hogy a Bizottság és a tagállamok által szolgáltatott információk alapján a miniszterek véleménycserét fognak tartani a mezőgazdasági termékek piacának helyzetéről. A miniszterek a megbeszélés során valószínűleg olyan kulcsfontosságú ágazatokra fognak összpontosítani, mint a sertéshús-, a gabona- és a tejágazat, valamint érinteni fogják többek között a nem uniós országokkal folytatott kereskedelemnek, a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások lazításának és az emelkedő energia- és takarmányárak hatásának kérdését is.

Az eseményről közölt háttér információs dokumentumból kiderül, hogy a délutáni ülésszak fő témája a mezőgazdasági termékek piaci helyzete lesz. A megbeszélés során a miniszterek a Litvánia által javasolt másik üzleti ponttal is foglalkozni fognak, mégpedig a sertéshúságazat előtt álló kihívásokról.

A magyar szaktárca a múlt héten közölte, hogy Nagy István agrárminiszter a Tanács mostani ülésén a sertéságazat nehézségeinek kezelése érdekében – a belga, bulgár, ciprusi, cseh, észt, francia, görög, horvát, lengyel lett, litván, osztrák és szlovák delegációkkal együtt – újra kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság azonnal cselekedjen az ágazat rendkívüli támogatása érdekében. Az uniós szabályozás alapján a Bizottságnak van felhatalmazása arra, hogy súlyos piaci zavarok esetén rendkívüli lépéseket tegyen a kialakult helyzet kezelésére.

Az olyan tényezők, mint az EU, az USA és Kína gazdaságának fellendülése hozzájárultak az energiaárak emelkedéséhez, különösen az európai földgáz esetében, amelynek piacát liberalizálták. Ez természetesen hatással volt a jelentős mennyiségű gázt használó műtrágyaárakra, amelyek egy év alatt gyakorlatilag megduplázódtak. A magas energiaárak és a COVID-19 által az ellátási láncokban okozott zavarok a szállítási költségek emelkedéséhez is vezettek.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben drasztikusan emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint a koronavírus világjárvány és az afrikai sertéspestisjárvány tartós negatív hatásai miatt a gazdák kettős nehézséggel néznek szembe: az alacsony átvételi árak mellett rövid idő alatt meredeken nőttek a terheik. A folyamatosan dráguló alapanyagok költségeit a fogyasztói árakban nem lehet rövidtávon maradéktalanul érvényesíteni, ezért jelentős veszteségeket szenvednek az ágazat szereplői. Nagy István kiemelte, a kormány ebben az évben már 4,4 milliárd forinttal megemelte az állatjóléti és állattenyésztési támogatások kifizetésére fordítható keretet, annak érdekében, hogy enyhítse az érintettek nehézségeit. Ezen felül az Agrárminisztérium 800 millió forintnyi támogatás előrehozott kifizetéséről döntött a gazdák likviditásának elősegítésére tette hozzá. Nagy István kifejtette: a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, hasonlóan az orosz embargó után kialakult helyzethez.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink