Kijelenthető, hogy az elmúlt évben korszakváltáshoz érkezett a hazai állatvédelem, hiszen Ovádi Péter személyében miniszteri biztosi szintre emelkedett a téma, a kormány online konzultációt indított a kérdésben, létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és megalakult az Állatorvostudományi Egyetem kapcsolódó szervezete, az Állatvédelmi Központ is. 2021 október 4-én – az állatok világnapján – pedig, több hónapos egyeztetés után az Állatorvostudományi Egyetemen az érdekeltek aláírták az Állatvédelmi Etikai Kódexet is.

A közös nyilatkozatot – minden egyes érintett teljes egyetértésével – aláírók között állami és kormányzati szereplők, a hatóságok és a szakmai szervezetek, a tudomány, a sajtó, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői is jelen voltak.

„Megindult hazánkban valami, ami az állatokra helyezi a hangsúlyt, valamennyi állatnak a védelmére” – emelte ki Sótonyi Péter, az Egyetem rektora. Bár a gazdasági haszonállatokat meg kell különböztetni a társállatoktól és mindkettőt a maga helyén kell kezelni, minden állatnak tisztességes tartást kell biztosítani az életútja végéig.

A haszonállatok esetén az állatjólét fejlesztése a feladat, hiszen az állatok védelme, az állatkínzás kizárása nem kérdéses ebben körben: nincsenek kóbor haszonállatok, nem hagyják őket ott az út szélén, az állatokat nem verik, nem szabad őket tartósan kikötni, sőt, az állat hamarabb kap enni, mint gondozója! Azt a gazdát, aki bántja az állatait vagy rosszul tartja azokat, nemcsak, hogy a többiek közösítik ki, de a hatóság is előbb-utóbb utoléri. Mégis egyesek sokszor és méltatlanul támadják a gazdákat szakmai alapok helyett érzelmi túlfűtöttséggel, például a ketreces állattartásra hivatkozva.

A társadalmi háttér szempontjából lényeges, hogy Európai Parlament idén tárgyalta és hagyta jóvá az „End of cage age” európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját, melyben az EP (többek között) felszólította a Bizottságot, hogy 2027-ig tiltsa be a ketreces állattartási formákat. Az állattartás az elmúlt két évtizedben folyamatosan fejlődött, beleértve az istállótechnikát is és

a ketrecek kora már rég lejárt, de sajnos ezt éppen azok nem vették észre, akik társadalmi támogatottságukat meghaladóan hangosan emelnek szót az állattenyésztőkkel szemben.

A modern állattartásban ugyanis ma már egyre inkább nem ketrecek vannak, – nem is így nevezzük őket, – hanem az állatokat a különböző veszélyektől és egymástól is óvó szerkezetek, térelhatárolók, istállóberendezések, beszéljünk akár extenzív, akár intenzív állattartásról. Könnyen belátható, hogy ilyenekre éppen az állatok érdekében van szükség, hiszen nem hagyhatjuk, hogy vadállatok ragadják el őket vagy egymásban kárt tegyenek. Ezek segítenek az állatok ellátásában, a számukra jobb, tisztább, komfortosabb, természetesebb körülmények biztosításában is.

A huszonegyedik században az állattartó gazdaságok és épületek tervezése során a környezetvédelmi, állategészségügyi és járványvédelmi célok mellett az állatjóléti célok is elsődlegessé váltak, nem is beszélve a mindezeket segítő modern technológiákról.

Az agráriumban részletes és szigorú előírások szabályozzák, hogyan kell az állatokat megfelelő módon takarmányozni és elhelyezni; megóvni a sérülésektől és betegségektől. Nemcsak az a cél, hogy amennyire csak lehet stressz- és negatív érzelmi állapotoktól mentes körülményeket biztosítsanak számukra (beleértve a fájdalom, a félelem és más diszkomfort érzés elkerülését), de az elmúlt években kifejezetten céllá vált, hogy pozitív érzelmi állapotokat tapasztalhassanak meg (pl. játékok biztosítása, takarmány ízesítése). Ahol lehet, természetes feltételek biztosításával igyekeznek az állatok számára lehetővé kell tenni, hogy az adott faj igényeinek megfelelő környezetben, normális viselkedési mintákat gyakorolhassanak.

Teendő persze bőven van, hiszen az állatjólét definíciója nem egy befejezett fogalom,

hanem az ismereteink és lehetőségeink bővülésével folyamatosan fejlődik, valamint sok állattartó telep vár még korszerűsítésre. A hazai haszonállattartók közül így is sokan és méltán lehetnének az állatvédelem nagykövetei, hiszen az állatjólét és állatvédelem alapvetően összefügg. Az ő elért eredményeiket is kommunikálni kell a társadalom és fogyasztók felé, felhívva a figyelmet rá, hogy vásárlásaikkal ők is szavaznak. Ha a fogyasztók az üzletben nem hajlandóak többet fizetni az előírt normáknál magasabb feltételek között nevelt állatok tartására alapozott hazai termékekért, az nemcsak az állatjólét szempontjából vethet negatív fényt a magyar társadalomra, de abban az esetben szembe kell nézni vele, hogy (az állatok érdekében eddig is többet vállaló) magyar állattartók jelentős része előbb-utóbb fel fog hagyni a tevékenységével.

„A haszonállattartás területén az európai állatjóléti jogrendszer a legszigorúbb, de a magyar gazdálkodókra további többletelvárások is vonatkoznak. A társadalom egy részében mégi torz kép él az állattenyésztésről, alaptalanul” – hangsúlyozta az aláíráson Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. „Közös feladatunk a félretájékoztatás megakadályozása, hogy felhívjuk a figyelmet több tízezer magyar gazdálkodó munkájának, állatjólét terén végzett tevékenységének elismerésére. Fontos továbbá, hogy az EU ezen szabályokat a külső országokból érkező importra is érvényesítse” – hívta fel a figyelmet a kamara elnöke.

Az állatok érdekében vállalt plusz kötelezettségeink és törekvéseink ugyanis nem állhatnak meg az ország- illetve az EU határainál: ezek a többlet vállalások csak akkor nem buknak el, ha az általunk alkalmazott normákat megköveteljük a velünk és az EU-val kereskedelmi kapcsolatban álló, unióba élelmiszert beszállító országoktól is. Itt ne csak a nemzetközi kereskedelmi egyezményekre gondoljunk, hanem a nyugat-európai cégek harmadik országokba kihelyezett tevékenységeire is.

A kettős mérce elkerülése érdekében uniós szinten szükséges az importált állati termékekre vonatkozó állatjóléti elvek szabályozása, annak érvényesítése.

Végezetül azt se feledjük el, ha a jelenleginél magasabb állatjólétet szeretnénk, akkor az átmenettel járó terhek ellentételezését, a magasabb állatjólét plusz költségeit a társadalomnak, a fogyasztóknak ki kell majd fizetni.

A két aláíró kamara és az ágazati szakmai szervezetek eddig is céljuknak tartották, hogy tagjaik pontosan ismerjék az állatok igényeit és hogy e területen folyamatos szakmai előrehaladás történjen. Ezt a szerepvállalást demonstrálni is kell, melyre a Kódexhez való csatlakozás – a többi aláíró számára is – egy megfelelő alkalom volt. Az állatjólét és az állatvédelem ügyében ugyanis együttes fellépés szükséges a tudományos alapokon nyugvó társadalmi szemléletformálás, valamint a realitásokat is figyelembe vevő szabályozási környezet kialakítása érdekében.

Az állattenyésztés társadalmi értékének és a globális kihívásokhoz és megoldásokhoz való tényleges hozzájárulásának megismertetése, több tízezer magyar gazdálkodó munkájának elismerése és tisztelete, az állati eredetű termékek kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepének tudományos alapokon és szélsőségek nélkül bemutatása nagyon sok közös munkát fog adni az aláíró szervezeteknek. Ahogy az is, hogy a lakosság ne csak elrettentő, sokszor megtévesztő képsorokkal találkozzon a médiában, hanem a jó gyakorlatokaz is megismerhesse, hiszen szép számmal vannak ilyenek, és a fejlődésnek egyik kulcsa épp az lehet, hogy mintát tudjunk adni az emberek számára. Ennek fontos része az is, hogy a közösségi médiában szereplő önjelölt „szakértők” (és megélhetési ál-állatvédők) helyett megfelelő, szakmai forrásokból tájékozódjanak.

„Öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk az állatvédelem területén” – jelölte meg a célt Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Az a tény, hogy az aláíró hatóságok, szakmai és civil szervezetek a társ- és haszonállattartás előtt álló kihívásokra mostantól együtt, szakmai és tudományos alapon keresik a válaszokat mindenképp bizakodásra ad okot. Ha tevékenyen és proaktívan, a gazdasági realitások figyelembevételével fognak részt venni a megvalósításában akkor az Állatvédelmi Kódex valóban sikeres lesz.

Dúl Udó/Nemzeti Agrárgazdasági Kamara