Feldman Zsolt a KÁN Egyetemi Napok keretében Kaposváron megtartott megtartott juhtenyésztési fórumon kiemelte, hogy a hazai tenyésztők számára megnövekedett piaci lehetőségek részben annak köszönhetőek, hogy a koronavírus- járvány miatt megszakadt korábbi ellátási láncok még nem épültek újra, részben pedig annak, hogy a brexit miatt a brit juhhús nehezen jut el a kontinensre. A kialakult piaci űrt pedig az egyébként is exportorientált termelést folytató magyar juhászoknak lehetőségük van kitölteni.
Fotó: Bús Csaba Petőfi Népe
A juh- és kecskeágazat kibocsátása évi mintegy 25 milliárd forint, szereplői jelenleg tízféle jogcímen juthatnak forráshoz. Feldman Zsolt az átmeneti időszakban adható indított új támogatások közül kiemelte az új agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy érdemben nem változtathatták meg ezt a támogatási formát, de például a költségnövekedést lekövető mértékben, 282 euró/hektárra emelkedett a gyepek után adható maximális támogatási összeg és a földhasználat kezelésében is rugalmasságot biztosítanak. A minimális állatsűrűséget pedig 0,2 állategység/ hektárban állapították az október 25. és november 25. között benyújtható pályázatokban.
A Közös Agrárpolitika támogatásainak juhágazati fontosságáról szólva Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a most életben lévő támogatási rendszerben a támogatások mintegy negyede anyajuhokhoz kötött termelési támogatás, fele területalapú, a többi pedig agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatás formájában érkezik a juhtartókhoz.
A területalapú támogatások között 2023-tól indul az agrár-ökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók környezeti vállalásai után fizethető és amelynek jövőbeli feltételeit összehangolták a most induló AKG-val.
A KAP első pilléréből nyújtott új támogatás igénylésekor a termelőnek egy listából ki kell majd választania, hogy a szántóján, gyepterületén vagy ültetvényén az agrárökológiai alapprogram keretében milyen kötelezettségeket vállal majd, amelyért cserébe elnyerheti majd az alaptámogatáson felül akár 20-25 ezer forint/hektár támogatást.
A Vidékfejlesztési programon belül külön pályázati felhívást írt ki az agrártárca a nagyobb, és külön a kisebb léptékű beruházásokhoz – utóbbiak ráadásul egyszerűsítettek.
A nagyobb projekteket támogató felhívás keretében 68 kérelem kapott 5,9 milliárd forint támogatást, a kisebb fejlesztésekre pedig a kiskérődző ágazatból beérkezett kérelmekről lehet számot adni, az pedig 365 darab pályázat 4,94 milliárd forint értékben – mondta az államtitkár.
Feldman Zsolt előadásában a mezőgazdasági krízisbiztosítási alapot emelte ki, amely biztonságot nyújthat a kiskérődző ágazat szereplői számára is, hiszen az alaphoz csatlakozó és a krízisbiztosítási díjat megfizető termelőknél ha önhibájukon kívüli okból csökken a jövedelem, akkor a jövedelemcsökkenés 70 százalékát az alap kifizeti.
Az eddigi lehetőségeinken túl előre tudtunk lépni az állatjóléti támogatásokban is, illetve lehetőségünk van egyes nemzeti támogatásoknál a régi, elavult bázisidőszakok frissítésére is. Ezekben a kérdésekben gyors döntésre van szükség, így a szakmai szervezetekkel az elkövetkező hetekben meg kell ezt beszélnünk, mert új perspektívák nyílhatnak meg mások mellett a kiskérődző ágazatban is” – mondta az államtitkár.
Az ágazat jelenlegi helyzetéről szólva Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke elmondta, hogy változik a kereslet, és az olasz piacon népszerű könnyű bárány mellett Európában a nehéz bárányok is egyre népszerűbbek. Felhívta a termelők figyelmét arra, hogy érdemes ezt a piaci trendet a tenyésztésben, a tartásban érvényesíteni, a növekvő takarmányárak ellenére is abrakot vásárolni, és a nehézbárány-piacra termelni. Kifejtette, hogy az ágazatnak át kellene alakulnia: alapanyagtermelés helyett új vágóhidak építésével a régió kiskérődző-kereskedelmi központját lenne célszerű kialakítani.
