Az utóbbi több mint egy év folyamán – más ágazatok mellett – talán az uniós sertéságazatot sújtó krízis ad okot leginkább aggodalomra. A termelőknek a hosszan tartó, főképp exportpiaci okokból kialakult válság miatt tartósan önköltség alatti árakkal kell szembenézniük, emellett meg kell küzdeniük a koronavírus és az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarokkal, a hihetetlenül megemelkedett takarmány-, energia- és más inputárakkal, valamint az inflációs hatásokkal is. Uniós szintű problémáról beszélhetünk: a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell megbirkózniuk – világított rá közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Bár a probléma a teljes európai ágazatot érinti, az Európai Bizottság elutasította, hogy piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is alkalmas lenne, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében Magyarország több másik tagállammal együtt kezdeményezte a válságalap felhasználását, amiből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek. Azonban a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot.

A kamara közleményében kitért arra is, hogy a rendkívüli helyzet miatt szinte már nincs olyan intézmény, hivatal, európai és tagállami érdekvédelmi szervezet, amely ne fordult volna a Mezőgazdasági Főigazgatósághoz, Janusz Wojciechowski hivatalához. Tette ezt több ízben maga az Európai Tanács is, miniszteri és szakdiplomáciai szinten számos magyar felszólalással, az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Bizottsága (COMAGRI) és a Copa-Cogeca. Utóbbi szervezet szakértői munkacsoporti ülésein a NAK számos alkalommal jelezte a sertésszektor kritikus és fenntarthatatlan helyzetét, követelve az azonnali beavatkozást. Az EP több ízben is kért válaszokat és lépéseket a Bizottságtól; többek közt a közelmúltban Janusz Wojciechowski biztossal egy közös ülésen vitatták meg a helyzetet.

A NAK sajnálatosnak nevezi, hogy a Bizottság minden alkalommal elvetette a beavatkozás lehetőségét, melynek legutóbbi bizonyítéka az a levél, melyet maga a mezőgazdasági biztos írt a COMAGRI elnökének, Norbert Lins parlamenti képviselőnek. Ebben tájékoztatja a szakbizottságot arról, hogy a legutóbbi tanácsi mezőgazdasági különbizottsági ülésen “mindösszesen” 13 tagállam követelt azonnali piaci beavatkozást, miközben 7 tagállam, köztük – nem meglepő módon – a legnagyobb termelő országok (Németország, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Hollandia), valamint a marginális sertésállománnyal rendelkező – így e szempontból kevésbé érdekelt – skandináv országok (Svédország és Finnország) nem támogatták azt. Mivel e tagállamok a teljes EU termelés mintegy 2/3-át adják, összességében blokkoló kisebbséget is jelentenének a Tanácsban, ezért a Biztos válasza egyértelműen azt jelzi, hogy nem fognak illetve nem akarnak közbelépni annak érdekében, hogy az európai sertéságazat kilábaljon a krízisből. Ezzel gyakorlatilag azt támogatja, hogy csak a legnagyobb – és legtőkeerősebb – sertéstartó uniós országokban maradjon meg az ágazat, a többi, főként kelet-európai tagország sertéstartóit pedig hagyják ott az út szélén.

Ki kell mondanunk, hogy az európai sertésszektor gyakorlatilag két részre szakadt az utóbbi években. Egyik részt azon tagállamok jelentik, akiket nem sújt az afrikai sertéspestis (ASP), valamint annak következményeként számos kereskedelmi szankció. Ezen országok többnyire képesek az európai piacon értékesített termékek nyomott árait kiegyensúlyozni az export-piacokon értékesített sertésrészek magasabb bevételeivel. Egyidejűleg azon országok sertéságazatai, ahol az ASP több éve jelen van – és sajnos ide tartozik Magyarország is – gyakorlatilag a csőd felé rohannak. Súlyosbítja a helyzetüket, hogy a nagyobb termeléssel rendelkező országok – elsődlegesen Spanyolország és az ASP miatt legfontosabb exportpiacait tavaly elvesztő Németország – mindazt az árumennyiséget, melyet harmadik országokban, illetve belpiacaikon nem tudnak elhelyezni ezen (főleg kelet-európai) országok piacára viszik be, egyértelműen dömpingáron és több esetben kifogásolható minőségben.

Véleményünk szerint nem elfogadható az a hozzáállás, hogy a kisebb tagállamok problémáit és gazdasági gondjait a Bizottság folyamatosan a szőnyeg alá söpri, miközben kizárólag a termelés döntő részét adó tagállamok pozícióját képviseli.

Mindezek miatt a NAK felszólítja a Bizottságot arra, hogy vessen véget az időhúzásnak és a politikai lavírozásnak! A megoldás érdekében vesse be a rendelkezésére álló piaci beavatkozási eszközeit, dolgozzon ki párhuzamosan egy előremutató cselekvési tervet és stratégiát az európai sertéstartók bizalmának helyreállítsa, az elhúzódó krízis megoldása, továbbá annak érdekében, hogy az ASP és a COVID ágazatra gyakorolt hatásai, valamint más tagállamok túlzott exportambíciói miatt a kelet európai tagállamok sertéstartóinak ne kelljen felhagyni a sertéstartással, ne kényszerüljenek megélhetésük feladására!

Európai problémára európai megoldást szeretnénk! Úgy gondoljuk, hogy a Bizottság jelenlegi eljárása és hozzáállása egyértelműen szembe megy az Európai Unió céljaival, veszélyezteti alapértékeit. Ezen értékek és a már-már kilátástalan helyzetben lévő állattartók érdekében a NAK egyeztetést kezdeményez hazai és nemzetközi partnerszervezeteivel az uniós szintű megoldás kikényszeríthetősége érdekében.

Amennyiben a Bizottság továbbra sem lép érdemben, illetve nem változtat hozzáállásán, a NAK készen áll akár arra is, hogy az uniós értékek védelme és a kilátástalan helyzetben lévő gazdák képviselete érdekében demonstrációt szervezzen Brüsszelbe, hogy a sertéstartók hangját végre meghallják az Európai Bizottságban! – szögezte le közleményében a kamara.