Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) cikksorozatot indított útjára az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatásaikról, amivel az egyre súlyosabb munkaerőhiány megoldásához szeretnének hozzájárulni.

Képszerűen szólva: láthatóvá szeretnénk tenni a láthatatlant, annak érdekében, hogy

• tudjuk, mi történik a legelőn,
• tudjuk, állataink hogyan érzik magukat,
• időben tudjunk beavatkozni pl. betegség esetén,
• lássuk, hogy mikor „fogyott el” a legelő, mikor kell váltani – akkor is, ha pár napig éppen nem tudunk kimenni az állatokhoz,
• olyan új, napi információhoz jussunk az állatokról, amelyek alapján többet tudhatunk meg a viselkedésükről, szokásaikról, tartásmódunk hatásairól.

Mindezt azért, hogy a folyamatos megfigyeléssel, és ennek eredményeképpen az időben történő beavatkozással a lehető legjobb állatjóléti feltételek megteremtése mellett a termelést a lehető leghatékonyabban lehessen megvalósítani.

Nagyon jó lenne, ha minden gulya mellett folyamatosan több, tapasztalattal rendelkező, az állatokhoz értő ember is lehetne. Ezt azonban egyre nehezebb megvalósítani, az élő munkaerő egyre fogy. Ráadásul az újonnan belépők nagy részének semmi vagy nagyon kevés tapasztalata van az állattartásról, rendszerint más szakmákból érkeznek. Sajnos lassan elfelejthetjük az állattartó dinasztiákat is. Minderre rátesz még egy lapáttal az egyre intenzívebb tartásmódot előnyben részesítő állatgenetika, a változó környezet és klíma, amelyhez nemcsak alkalmazkodni kell tudni, de egyúttal az állattenyésztéssel szemben megfogalmazott fenntarthatósági elvárásoknak is meg kell tudni felelni.

Ebben a kihívásokkal teli helyzetben jelent meg a mezőgazdaságban is a digitalizáció, a miniatürizált és egyre nagyobb teljesítményű érzékelők világa, továbbá a nagy teljesítményű adattovábbító eszközök, a nagy háttértárak, fejlett számítási kapacitások elérhetősége, és mindennek a csúcsa, a mesterséges intelligencia, amely az előállított és szállított nyers adatokból a napi termelést támogató információt, tanácsot képes készíteni.

Az ÖMKi kutatása azt járja körül, miként hasznosítható ez a sokak számára idegen és fenntartásokkal fogadott új eszköztár az állatjólét fokozása és a fenntartható húsmarha tartás szolgálatában. Vizsgálataikat on-farm körülmények között, gyakorlati környezetben, Zala megyében, Várvölgy közelében végzik, Natura2000-s területeken legelő Charolais húsmarhákkal. A cikksorozatban a helyszínt és a tartásmódot is részletesen be fogják mutatni.

Az on-farm kísérlet számukra nemcsak azt jelenti, hogy élő gazdasági környezetben végzik kutatásaikat, hanem azt is, hogy nagy létszámú állattal (120 tehén és szaporulata), azaz üzemi méretben, és nem csupán egy szemszögből, egy szenzor felhasználásával dolgoznak, hanem többfélét is alkalmaznak, annak érdekében, hogy azt is megállapíthassák, melyik ad leginkább használható információt a gazdák számára.

Csak olyan szenzorokat (érzékelőket) használnak, amelyek az állatokat és azok napi életét nem zavarják, nem befolyásolják. A nagy állatlétszámra azért van szükség, hogy megfelelő mintaszámmal végezzenek számításokat, elemzéseket. A teljes állomány vizsgálata tükrözi vissza ugyanis legjobban a valóságot.

Egy kicsit bővebben a kutatás hátteréről, a digitális megoldások nyújtotta előnyökről és azok megkerülhetetlenségéről mai világunkban: A mezőgazdaságnak folyamatosan csökkentenie kell ökológiai lábnyomát, miközben megfelelő mennyiségű, egészséges élelmiszert kell előállítania, megfizethető áron. Az ipari állattartás nem tekinthető az állatok számára ideális környezetnek, miközben ökológiai fenntarthatósága sem biztosított. Alternatívákat kell keresnünk, törekedve arra, hogy állataink a természetes igényeiket ki tudják elégíteni (mozgás, kijárás a szabad levegőre, állatra jellemző viselkedésmódok gyakorlása), miközben egészségesek és jó termelőképességűek maradnak.

Mit jelent a precíziós állattenyésztés?

A precíziós gazdálkodást alapvetően arra találták ki, hogy a termelési eredményeket növelje. Igaz ez a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. A precíziós gazdálkodásban használt módszerek az ökológiai gazdálkodásban is megjelenhetnek, segítségükkel támogatható a környezettudatos termelés, tovább csökkenthető az ökológiai lábnyom.

Mit is jelent egy gazdálkodó számára a precíziós gazdálkodás? Azt, hogy a lehető legpontosabb és naprakész információt kapja az állatairól – lehetőleg egyedi adatokat, minden állatról külön-külön – és ennek alapján a lehető legjobb, egyedre szabott döntést hozhatja meg. Állattartó telepeken csak a legsúlyosabb esetekben (emiatt ritkán) foglalkozunk egyedi adatokkal, fontosabbak számunkra az állomány adatok, csoportadatok. Azt azonban ne felejtsük el, hogy minden csoport vagy állomány egyedekből áll, és az egyedi adatok összessége, átlaga, szórása adja meg számunkra a csoport eredményét. Így annál pontosabbak lesznek az állományadataink, minél pontosabbak azok az egyedi adatok, amelyek összessége már csoport eredményként jelenik meg számunkra.

Minden adat annyit ér, amennyi információt ki tudunk belőle nyerni!

Az adat egy érdekes dolog, kicsit olyan, mint szobrász számára a kő. Ott van benne a remekmű, csak a felesleget kell eltávolítani róla. Az adatokat is úgy kell kezelni, hogy minél több, bennük rejlő információ megjeleníthető legyen, ugyanis a megfelelően gyűjtött adatok a valóság komplexitásának speciális megjelenítési formái, ott van bennük az igazság, sok minden, amire kíváncsiak vagyunk.

A nyers adatok még nem használhatók döntéstámogatásra és sokszor még azonnali riasztásra sem. Minden adatot összefüggésében kell elemezni. Ilyen összefüggések (tejelő tehenészetekben) az állat kora, termékenyített állapota, vemhességi vizsgálat eredménye, csoport váltás, gyógykezelés, laktáció száma, más rendszerekből érkező információ, pl. a fejőgépből és még sorolhatnánk. Mindezt figyelembe kell(ene) vennie a szoftveres megoldásoknak, hogy minél pontosabb összefüggéseket lehessen feltárni és ennek megfelelőn lehessen beavatkozni a termelési eredmények javítása érdekében. Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy a precíziós eszközök és szoftvereik önmagukban kevesek a jó használhatósághoz. Szükség van az adatelemzésben (és persze az állattenyésztésben is) jártas specialistára ahhoz, hogy az adat- és grafikondömpingből hasznos technológiai javaslat váljon.

Miben segíti és támogatja az állatjólétet a precíziós eszköz?

Dióhéjban, abban, hogy közvetlen visszajelzést ad arról, hogy az állatok miként viselik azt a környezetet, legelőt, itatót, azt a takarmányozást, amelyben élnek és amely mellett termelnek számunkra. Riasztásokat kaphatunk akkor, ha az állat veszélybe kerül. Elemzési eredményeket kaphatunk arról, hogy mi történik, amikor nem vagyunk az állatok mellett, és ennek alapján beavatkozhatunk az állomány jóléte és így jobb termelése érdekében. Ezekről az ÖMKi cikksorozata részeként sok példát fog még bemutatni.

Szerző: Az ÖMKi állattenyésztési csapata

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.