Élő állat helyett húst szállítsanak a tagországok – hívta fel a figyelmet a minap az Európai Parlament. A testület haszonállatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó vizsgálóbizottsága a múlt év végén fejezte be másfél éves munkáját, és a képviselők arra a következtetésre jutottak: a tagállamok gyakran nem tartják be az uniós szabályokat, és a szállítás során nem veszik figyelembe az állatok eltérő igényeit – írta a Magyar Nemzet. Minden évben haszonállatok millióit szállítják vágóhídra, hizlalásra vagy tenyészállatként közúton, tengeren, vasúton és repülővel az EU-n belül és azon túl. Szállítás közben az állatok jólétét a külön ezzel foglalkozó, 2005-ben elfogadott szabályozással kellene garantálni, azonban az EP szerint ez gyakran nem történik meg.

A vizsgálóbizottság jelentése szerint a leggyakoribb szabályszegések közé tartozik a szükségesnél alacsonyabb belmagasság, kevesebb víz vagy takarmány biztosítása, a szállításra nem alkalmas állatok mozgatása és a túlzsúfoltság. Visszatérő probléma, hogy a szállításra szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, hosszú idő alatt kerül sor.

Vasszigort követel az EP

A helyzet javítása érdekében a képviselők csütörtökön 557 szavazattal, 55 ellenszavazat és 78 tartózkodás mellett elfogadott ajánlásaikban felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az állatok jólétének biztosítására szállítás közben, vizsgálják felül a jelenlegi szabályozást, és jelöljenek ki az állatok jólétéért felelős uniós biztost.

A képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy a nem uniós országokba irányuló, nagy távolságokra történő szállítások esetén vizsgáljanak meg minden szállítmányt annak érdekében, hogy az állatok biztosan megfelelő mennyiségű takarmányt és vizet kapjanak, megfelelően működjön az itatórendszer, és elegendő belmagasság és mozgástér álljon az állatok rendelkezésére.

Az EP vizsgálóbizottsága szerint ugyanakkor a legjobb az lenne, ha tenyészállatok helyett sperma- vagy embriószállítást, a vágóhídra szállított jószág helyett a hasított testek és hús szállítását részesítenék előnyben az egyes piaci szereplők. Emellett a képviselők felszólítják az EB-t, hogy sürgősen, legkésőbb 2023-ig terjesszen elő egy cselekvési tervet, amely támogatja ezt az átmenetet, és amelyben a szükséges változások gazdasági-társadalmi hatását enyhítő pénzalapra is javaslatot tesz.

Ágazatok dőlhetnek be

Bár egyelőre csak javaslatokról van szó, ha az Európai Bizottság valóban szigorítaná vagy netán betiltaná az élőállat-szállítást a közösségben, az komoly érvágást jelentene a hazai állattenyésztőknek is. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh- és Kecskeágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető elnöke lapunknak korábban elmondta: a legtöbb bárány ma élő állatként hagyja el az országot. A szakember szerint ugyanakkor számítani lehet arra, hogy a különböző zöldmozgalmak erősödésével idővel korlátozni fogják az állatok szállítását az Európai Unióban. Ez a lépés drasztikus hatásokkal járna az ágazatban. A felkészüléshez többévnyi fejlesztés szükséges.

A szakember szerint a jelenleginél jóval nagyobb kapacitással működő vágóhidakra van szükség. A magyar juhágazat szereplői évente hatszázezer élő állatot szállítanak külföldre, miközben a vágóhidak harminc-negyvenezres kapacitással működnek. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint legalább százezres nagyságrendű vágóhídi kapacitás kiépítésére van szükség az ágazatban.

Ugyanakkor míg a kiskérődző ágazatban a vágóhídi kapacitás növelésével orvosolható a helyzet, a szarvasmarha-ágazatban nem jelent alternatívát az, hogy élő állat helyett húst szállítsunk a külpiacokra. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének elnöke szerint itthon nem jellemző a hizlalás, a tenyésztők növendék állatokat – vagyis hízóalapanyagot – szállítanak az exportpartnereiknek. „Ahhoz, hogy egy 500 kilós húsmarhát felneveljünk, 10-12 hónapig kell épületben tartva hizlalni. Ezt viszont csak nagy méretben lehet hatékonyan csinálni. Itthon a legnagyobb hizlalda három-négyezres kapacitással működik, míg a versenyképes hizlaldák 15-20 ezres nagyságrendben dolgoznak” – emelte ki Márton István.

Az egyesület vezetője szerint a jelenlegi takarmányárak mellett nem éri meg a magyar gazdáknak, hogy hizlalással foglalkozzanak, a növendék állatok eladásából magasabb jövedelemre tehetnek szert. Éppen ezért súlyos következményekkel járna, ha az Európai Unióban betiltanák az élőállat-szállítást. A legfontosabb külföldi piacok elvesztésével nagy bajba kerülnének a hazai szarvasmarha-tenyésztők.

Túlkapásnak érzem az EP élőállat-szállításra vonatkozó kijelentéseit. Jól működő gazdasági szektorokat nem lehet tönkretenni

– szögezte le.

A szakember szerint már ma is szigorú szabályok vonatkoznak az élőállat-szállításra, a hosszabb utak esetében kötelező pihenőhelyeket kell kijelölni, a kamionokban pedig itatórendszerek gondoskodnak az állatok ellátásáról. Amikor pedig a klimatikus viszonyok – főként a hőség – nem teszik lehetővé a szállítást, a kamionokat nem indítják útnak.

Az Európai Unión belül ráadásul kis távolságok vannak, néhány száz kilométert utaznak az állatok, míg Amerikában vagy Ausztráliában nem ritka, hogy több tízezer kilométert tesznek meg a kamionok. Ezek az országok a versenytársaink, amelyek az unió piacára is szállítanak. Az élőállat-szállítmányok korlátozásával tovább romlana a versenyképességünk – fogalmazott az egyesület vezetője.

Óvatosságra int a szakma

A témával kapcsolatban az európai uniós mezőgazdasági termelőket összefogó szervezet, a Copa–Cogeca is állást foglalt. Miguel Angel Higuera, a szervezet állatjóléti munkacsoportjának elnöke közölte: ha az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban figyelembe veszi az ajánlásban szereplő, az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat, akkor fontos, hogy

A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a távolság vagy a szállítási idő helyett a szállítás minőségének és az utazásra való alkalmasságnak kell a fő prioritást élveznie – hívta fel a figyelmet a munkacsoport vezetője.

Szerző: Köpönczei Csilla