Ami a jövő évi várakozások megalapozását illeti, abból érdemes kiindulni, hogy az európai sertés-kínálat 2025-ben tovább szűkül. Ez mind a piaci, mind a szabályozói nyomás miatt kialakult alacsony jövedelmezőséggel függ össze. Középtávon ez a sertésárak tartós emelkedését fogja hozni, de amiért azt gondolom, hogy jövőre ez még nálunk nem lesz érzékelhető az, hogy a német állomány zsugorodása megtorpan, illetve lelassul. Mivel mi vigyázó szemünket rajtuk tartjuk leginkább, magyarul oda árazunk, ez mindenképpen hatással lesz a hazai árakra. Ha már itt tartunk, ezen a héten a német sertésár 1,92 euró/kg, a malacár 60 euró/25kg.

Az EU sertésállománya – előrejelzésem szerint – 1,5 százalékkal csökken ebben az évben. A vágások száma a nagyobb átlagsúlyok miatt 1-2 százalék közötti mértékben emelkedik. Az árak a tavalyiak alatt vannak (nálunk jelenleg mintegy 10 százalékkal) és oldalaznak. A sertéshúsexport szintén a tavalyi szinten van. Számomra ezek szintén azt támasztják alá, hogy 2025-ben nem kell számítani se jelentős áremelkedésekre, se esésekre. A költségek emelkedni fognak, de ezek fel fognak oldódni a keresleti szűkületben, vagyis -véleményem szerint- nem fognak tudni érvényesülni a felvásárlási árakban.

Ez nem jelenti azt, hogy szezonális keresleti hullámok ne tudnák emelni a sertésárat, de az éves átlag szintjén egy százalék alatti változásra számítok a kontinensre nézve. Ezt erősítheti nálunk a sertésállomány emelkedéséből adódó, máris látszódó többlet-kínálat.

Holland kollégáim (magam is nyolc évig ebben a csapatban játszottam) szerint a kínai dömpingellenes intézkedések okozta bizonytalanság miatt az európai húsipar nyomás alatt tartja a beszállítóit. Az európi gazdák ráadásul kevesebb sertéshúst fognak termelni a következő évben, mint most. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a Rabobank 0,5 százalékos termeléscsökkenésre számít. Ez különösen Hollandiát érinti, ahol várhatóan 10-15 százalékkal csökken az állomány. Ennek legfontosabb oka a hágai környezetvédelmi politika keretében megvalósuló állami vásárlási programok. Hollandiában már 2024 júniusában 6,3 százalékkal volt a 2023. decemberi szint alatti kocaállomány.

A Rabobank szerint, az uniós országok sertéstenyésztőinek egyik legfontosabb problémája az állatpopulációkra nehezedő magas járványnyomás. Például a sertés reproduktív és légzőszervi szindróma (PRRS) és az afrikai sertéspestis (ASF). Emellett a termelési költségek számos vállalatnál tovább emelkednek.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés