Az idei első hat hónapban 6,9 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH. Ezen belül a növényi termékek ára 3 százalékkal csökkent, az állatoké és az állati termékeké pedig 32 százalékkal nőtt. Összességében, illetve a növénytermesztést vizsgálva ez nagy változás a tavalyi év első feléhez képest, amikor az agrárárak 40 százalékkal emelkedtek úgy, hogy a növénytermesztők 44, az állattenyésztők pedig 31 százalékkal adták drágábban termékeiket. A Világgazdaság összefoglalója szerint az idén a ráfordítási árak emelkedtek, amihez a folyó termelői felhasználás összetevőinek – vagyis a termeléshez szükséges, vásárolt termékeknek és szolgáltatásoknak – és a beruházásoknak az áremelkedése közel azonos mértékben járult hozzá. Az előbbiek esetében 16, az utóbbiaknál 15 százalékkal nőtt az árszínvonal.
Az ipari növények ára 29, a gabonaféléké 2,6 százalékkal csökkent a tavalyi első fél évhez képest. A búza és a kukorica árának esése 2022 októberétől jelentős mértékű lett, amiben meghatározó szerepet játszott az ukrajnai import, miközben még a raktárakban áll a tavalyi termés.
A gyümölcsöknél a cseresznye ára nőtt átlag felett, 48 százalékkal, a meggy és az eper csupán mérsékeltebben 3,2, illetve 13 százalékkal drágult.
A burgonya ára viszont ezeknél erőteljesebben, 49 százalékkal emelkedett, amiben a készletek alacsony szintje mellett a tavaszi csapadék miatti terméskiesés is szerepet játszott.
A tavalyi első fél évhez képest idén január és június között az élő állatok ára 33 százalékkal volt magasabb. A vágóbaromfi felvásárlási árában ebben az időszakban volt egy megtorpanás: két és fél évi folyamatos emelkedés után idén februárban a kilogrammonkénti 546 forintos csúcson megállt, a következő hónapokban pedig lényegesen nem változott. Az első féléves árindexe összességében 32 százalékos növekedést mutatott. (A frissebb adatok szerint az év első 34 hetére már az első félévesnél alacsonyabb, 502,76 forintos átlagárat, a 34. hétre pedig 472,6 forintos kilónkénti árat mért az Agrárközgazdasági Intézet, az AKI.)
A vágósertés ára az előző év első feléhez képest 38 százalékkal emelkedett az idei első hat hónapban, 2023 júniusában 749 forintot kínáltak kilogrammonként a vágósertésért. Egész Európára jellemző a termeléscsökkenés, és a magas árak ellenére sem javul a sertéstartási kedv.
Közel nyolcvanéves mélyponton a magyar sertésállományHiába magasak az élősertés-árak, a likviditásukat vesztett termelők az elmúlt időszak veszteségeit még nem tudták pótolni.
A termeléshez szükséges, vásárolt termékek és szolgáltatások legtöbb eleme drágult. A legnagyobb mértékben, 42 százalékkal az energia ára nőtt a tavalyi első fél évhez képest, ezen belül a fűtőanyagoké 59, az üzemanyagoké pedig 38 százalékkal volt magasabb.
A műtrágyák ára ugyanakkor 11 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi szinthez képest, 2023 második negyedévében pedig átlagosan a felére esett vissza a 2022. év második felében tapasztalt csúcshoz viszonyítva. Az egyik leggyakrabban használt műtrágya, a mészammon-salétrom (MAS) ára 2022 harmadik negyedévében volt a legmagasabb (327 ezer forint tonnánként), az idei második negyedévében azonban az ára tonnánként 146 ezer forintra csökkent.
A takarmányok ára jócskán, több mint 16 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül az egyszerű takarmányoké 4,1, a keverék takarmányoké pedig 28 százalékkal.
A takarmánypiacon is megfigyelhető, hogy a második negyedévben már erősen csökkentek az árak, és 7,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2023 első negyedévében mérteknél.
A növényvédő szerek 28, az állatgyógyászati készítmények pedig 16 százalékkal drágultak 2022 első fél évéhez képest. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 20, a gépberuházásoké pedig 11 százalékkal emelkedett. Összességében a ráfordítási árak a termelői áraknál nagyobb ütemben emelkedtek, az agrárolló értéke 92,2 százalék volt az idei első fél évben. Egy évvel korábban kisebb volt az eltérés, akkor az agrárolló 99,8 százalékos volt.
