Az elmúlt időszakban egyre több szó esett a generációváltás kérdéséről, nem is véletlenül, hiszen a rendszerváltáskor vállalkozást indító generáció mostanra a nyugdíjas kor küszöbére érkezett. A magyar gazdálkodók közel harmada 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya alig éri el a 6 százalékot, tehát a fiatalabb gazdák belépése eddig jóval az elvárt szint alatt maradt.

Gazdaságátadás hiányában viszont arra kell felkészülnie a feleknek, hogy a tulajdonos halálával az eddig egy kézben lévő gazdaság, a földek és az összes egyéb vagyontárgy az örökösök osztatlan közös tulajdonává válik. Ismerve a közös tulajdon használatának gyakorlati nehézségeit, a legfőbb cél az, hogy lehetőleg még élők között, ütemezetten történjen meg a gazdaság átadása, ezzel párhuzamosan pedig, hogy ne aprózódjanak el a birtoktestek. Egy gazdaságátadás során azonban felmerülhetnek olyan jogi akadályok, amelyek akár a teljes folyamatot is megakaszthatják, ezekről lesz szó a cikkemben.

A haszonbérlet átadása

Amennyiben egy olyan magánszemély bérli az adott földterületet, aki később a gazdaság átadása mellett dönt, annak számára kiemelt kérdés, hogy miként tudja átadni utódjának a haszonbérleti jogot. Erre közeli hozzátartozók esetében természetesen van lehetőség, sőt alhaszonbérlet esetén akár a családon kívüli személynek is átadhatja a bérletet, de néhány szabállyal ilyenkor érdemes tisztában lenni: a használat átadásához ugyanis szükséges a föld tulajdonosának jóváhagyása és maximum csak az eredeti haszonbérleti szerződés lejártáig adható át a bérleti jogosultság.

Az igazi buktatót viszont az jelenti, hogy a bérlet lejártakor a kiemelt előhaszonbérleti jogosultság nem az átvevőt, hanem még az átadót (tehát az eredeti bérlőt) illeti meg. Ez egy idősebb gazda visszavonulásakor aligha jelenthet vonzó alternatívát.

A támogatási jogosultságok átadása

A területalapú vagy állategység alapú, normatív támogatások átadásával nincs probléma. Ami gondot jelenthet, az a beruházási támogatások (pl. egy ÁTK pályázat) átadása. A folyamat úgy kezdődik, hogy a támogatás jogosultja változásbejelentést tesz a hatóságnál, arról, hogy át kívánja adni az elnyert pályázatot. Ezt követően a hatóság jogosultsági vizsgálatot folytat le arról, hogy az átvevő megfelel-e az alapvető jogosultsági feltételeknek (pl. STÉ, mg. árbevétel). Egy pályakezdő, fiatal gazdálkodónál viszont egyáltalán nem biztos, hogy már az átadás előtt rendelkezik a megfelelő üzemmérettel és az elvárt mezőgazdasági árbevétellel.

Mivel általában itt uniós forrásokról van szó, nehezebb is lesz ennek a korlátnak az áttörése a jogalkotó részéről, de a probléma megoldására mindenképp szükség van.

A hiteljogviszony átadása

Magánszemélyek esetén komoly problémákat okozhat a hiteljogviszony átadása is. Az általános banki ügymenet egy hiteljogviszony átadásakor azzal indul, hogy a gazdaság átvevőjének egy új hitelkérelmet kell benyújtania a bank irányába. A bank az átvevőt úgy vizsgálja majd mint egy új adóst, ami gyakorlatilag egy új hitelbírálatot, tehát a működési múlt, az adósminősítés, a pénzügyi mutatók stb. elemzését jelenti. A hiteljogviszony átadása inkább erről az oldalról ütközhet akadályba, egyébiránt az eljárás lefutása viszonylag rövid idő (jellemzően néhány hét) alatt megtörténhet.

A gazdaságátadás illetékterhei

Illeték oldalon már viszonylag egyszerűbb dolgunk lesz, hiszen az egyenesági rokonok közötti (tehát a gyermek vagy az unoka részére történő) átadás – legyen az akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – minden esetben illetékmentes. A 2020-as évtől a testvérek közötti ajándékozás is illetékmentessé vált, viszont arra felhívom a figyelmet, hogy testvérek közötti adásvétel esetén már meg kell fizetni a 4 százalékos illetékterhet. Ezt föld adásvétele esetén (ha legalább 5 éven belül birtokba veszi a területet) már nem kell megfizetni, de minden más vagyontárgy visszterhes átadásakor beáll az illetékfizetési kötelezettség.

Végezetül azt is meg kell említeni, hogy a problémák azonosítása mellett a megoldások kidolgozása is megkezdődött, sőt várhatóan már rövid időn belül érdemi javaslatok érkezhetnek a gazdaságátadás megkönnyítésére a jogalkotó részéről.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára