Sári két éve született – most mindenórás, éjszaka is figyelni kell rá. Most ez az egyik legfontosabb teendő Deák Szilvia királyhegyesi gazdaságában. Karácsonykor született egy üsző- és egy bikaborjú. Vica marad, Ádámka azonban elkelt, egy nagylaki házaspár vitte el. Készül a fejőház, a rozsdamentes ajtókra és a víz bevezetésére vár Szilvi. Tavalyelőtt indította el jersey szarvasmarhákból álló gazdaságát. Azért választotta ezt a fajtát, mert megfelelő takarmányozással magas zsírtartalmú tejet ad, amely jó sajtalapanyag. Tavaly decemberben kiválthatta a kistermelői engedélyt is.

Azóta napi 50-60 liter tejet feldolgozva elkezdett parenyicát, valamint különböző gyúrt sajtokat készíteni – megtanulni egy másik szakmát, nem alapfokon. A huszonhét éves állattenyésztő mérnöknek olvasóink szavazatai alapján február 7-én átadtuk a Délmagyarország Év embere díjat. Ez olyan személyiségeknek jár, akik hétköznapi hősökként jobbá teszik a világot, illetve példát mutatnak a munkájukkal. Szilvi nagyon örült az elismerésnek, de nem volt sok ideje ünnepelni. A díjátadásra is úgy tudott eljönni, hogy édesanyja fejt helyette.– Még sokat kell tanulnom. Jó, hogy azokban a sajtos közösségekben, amelyeknek tagja vagyok, az a szokás, hogy az új ötleteket mindenki kipróbálja, továbbfejleszti, és a tapasztalatokat megosztjuk egymással – mondja Deák Szilvia. – Most a céklalében pácolt fürjtojással kísérletezem, ami sajtkrémes batyuban van. Szeretném megméretni a parenyicámat is egy versenyen, kíváncsi vagyok, a szakma mit szól hozzá, jó úton haladok-e. Voltam képzéseken, sajt- és borpárosító kurzusra készülök, olvasom a szakirodalmat, és ha beindul, részt fogok venni egy sajtmester tanfolyamon. Saját vásárt szerveztem, ott voltam a makói hagymafesztiválon, és a legutóbbi szegedi Bödön piacon, és úgy látszik, érdemes elmenni a következőre is.

Aki kézműves élelmiszerekkel foglalkozik, annak nemcsak a készítéshez kell értenie, hanem az eladáshoz is. Ha egy sajton azt látja a vásárló, hogy kilója 4000 forint, biztosan meglepődik. Aztán jó esetben megtudja, milyen alapanyagokból készült, hogyan – és hogy nem föltétlenül a tésztára kell reszelni, vagy bepanírozni és kirántani, mert a trappistánál sokkal intenzívebb az íze. Inkább egy üveg finom bor mellett, társaságban érdemes kóstolgatva elcsipegetni. – Ez a közönség most formálódik. Látszik már, hogy inkább az ízlésen, mint a pénztárcán múlik, hogy ki veszi ezeket a sajtokat. Van olyan vevőm, aki egy hónapban egy-két parenyicát vásárol, de visszatér.A keszthelyi Georgikon Egyetemen Szilvi tanult marketinget. Mégis nagy tanulsággal járt számára megtapasztalni, milyen szerepe van az ő munkájában a közösségi médiának. A királyhegyesi gazdaságnak most 3600 követője van a Facebookon. A hagymafesztiválon az érdeklődők kilencven százaléka azzal ment oda hozzá, hogy látta a közösségi oldalon, és kíváncsi lett, milyen a sajtja. Hasonló élményei voltak a Bödönön is. A személyes találkozó nyomán pedig olyan bizalmon alapuló kapcsolatok jönnek létre, amelyekben a távolság nem nagy akadály. Januárban egy jegyespár öt nagy sajttálat rendelt a nyári esküvőre Szilvitől. Eljönnek érte Királyhegyesre – Budapestről.