Az elmúlt évek során a magyar élelmiszeripar teljesítményével kapcsolatosan sokszor merült fel az, hogy az ágazat a legnagyobb csapást a hazai üzletek polcain szenvedte el. Szomorúan tapasztalhattuk, hogy az EU-csatlakozást követően évről-évre szorul vissza a hazai előállítású termékek részesedése a fogyasztói kosarakban.
Az ágazat szakmai érdekképviseletei folyamatosan hívták fel a figyelmet erre a folyamatra, de gyakran hitetlenkedéssel szembesültek, hiszen megbízható adatgyűjtések a fogyasztói kosarakban található áruk földrajzi származására vonatkozóan nincsenek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az elmúlt évtizedben kétszer is felmérte a napi fogyasztásban meghatározó élelmiszerkategóriák esetében a hazai termékek részesedését a legfontosabb kiskereskedelmi láncok polcain, és ennek eredményei alátámasztják a hazai termékek súlyának sajnálatos csökkenését.
A felmérés keretei között a Nébih munkatársai az üzletek polcképét vizsgálták, vagyis azt, hogy az adott termékkategóriákban kihelyezett áruk közül mekkora részesedéssel bírnak a magyar élelmiszeripar vállalkozásai által előállított termékek. Ez a felmérés rendkívül hasznos, mivel a polckép alapján megmutatja, hogy az adott üzletláncok miként pozícionálják a hazai termékeket, de a forgalomból való részesedésre vonatkozóan nem ad iránymutatást. Szakmai egyeztetéseken ugyan felmerültek különböző megoldási lehetőségek arra, hogy milyen módszerekkel lehetne folyamatosan nyomon követni az egyes üzletláncok által értékesített termékek földrajzi eredetét, de azok bonyolultsága és költsége okán e megoldások alkalmazására nem került sor.
A hazai eredetű élelmiszerek forgalmi arányának változására ugyanakkor mégis következtethetünk két, a KSH által nyilvánosságra hozott adat alapján. A statisztikai hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerkiskereskedelmi forgalom alakulását, és publikálja annak változását. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumenindexe megmutatja, hogy az előző évhez képest milyen mértékben változott ezen üzletek forgalma. A KSH szintén folyamatosan nyilvánosságra hozza az élelmiszeripar teljesítményének, így a belföldi értékesítésének volumenindexét is. Ez a szám tehát arról ad képet, hogy milyen mértékben változik az ágazat szereplőinek hazai vállalkozások felé való értékesítése.
A fenti két adat, vagyis az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának változása és az élelmiszeripar belföldi értékesítésének változása egymás mellé helyezhető és összehasonlítható. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal, hogy mindkét adat hordoz magában olyan elemet, ami torzítja a pontos képet. Az élelmiszerkiskereskedelemmel foglalkozó üzletek is értékesítenek nem élelmiszer jellegű termékeket, ami megjelenik a forgalomban, illetve az élelmiszeripar szereplői sem csak a kiskereskedelem szereplői felé értékesítenek. Ugyanakkor az élelmiszeripar kiskereskedelem felé való értékesítésének aránya a teljes iparági értékesítésből éppúgy nem változik szignifikánsan egyik évről a másikra, mint az élelmiszerek aránya az ilyen jellegű termékek forgalmával foglalkozó kiskereskedelmi egységekben. Ebből kiindulva a forgalomváltozások tendenciája mégis iránymutató.
Amennyiben az élelmiszerkiskereskedelemmel foglalkozó cégek forgalma nagyobb mértékben növekszik, mint a magyar élelmiszeripar szereplőinek értékesítése, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy nagyobb lett az import termékek részesedése a fogyasztók kosarában. Ha viszont az ipar belföldi értékesítése nőtt nagyobb mértékben, mint a kiskereskedői forgalom, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy arányaiban több magyar élelmiszer került a vásárlók kosarába.
Az elmúlt évtizedben sajnos egy év (2018) kivételével mindig az volt a helyzet, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom növekedésének mértéke meghaladta az iparág szereplőinek belföldi értékesítését. Ez azt jelenti, hogy 2018 kivételével az importált termékek aránya növekedett az élelmiszerfogyasztásban.
Az idén viszont az első féléves adatok némi optimizmusra adnak lehetőséget. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumenindexe 1,5 százalékos növekedést mutat, miközben az élelmiszeripar belföldi értékesítése 5 százalékot meghaladó mértékben növekedett. Az előzőekben leírt összefüggés alapján tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy
Ha a tendencia kitart az év végéig, akkor 2018 után ismét egy olyan évet zárhatunk, amikor a magyar élelmiszeripar némileg növelni tudja a termékei részesedését a fogyasztásban.
Szeretném hinni, hogy az ágazatban beindult beruházási fejlesztési folyamatok eredményeként javuló versenyképesség, valamint a kormányzati intézmények, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem szereplőinek közös fogyasztói tájékoztatási és edukációs erőfeszítései meghozták eredményüket és ellentétben az elmúlt másfél évtizeddel, a hazai termékek arány tartósan növekedni fog a magyar fogyasztók kosarában.
Szerző: Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke
