A mezőgazdasági miniszterek ma elfogadták az EU élelmiszer-ellátási rendszerének jövőbeli fenyegetésekkel szembeni védelmét célzó tervről szóló következtetéseket. Az élelmiszer-ellátásra és élelmiszer-biztonságra vonatkozó készenléti terv, amelyet az Európai Bizottság dolgozott ki a „farmtól asztalig” stratégia részeként, segíteni fogja az EU-t a kihívásokkal szembenézni, beleértve a szélsőséges időjárási eseményeket, a növény- és állategészségügyi problémákat, valamint a kulcsfontosságú alapanyagok, például a műtrágyák hiányát, az energiaárakat és munkaerőhiányt – közölte az Eirópai Bizottság.
Következtetéseiben az agrárminiszterek tanácsa üdvözli a javasolt készenléti tervet, és elismeri annak szükségességét, mivel Európa élelmiszerrendszerét a jövőben is védeni kell a lehetséges kockázatokkal szemben. Míg a meglévő mechanizmusokkal sikerült mérsékelni a közelmúltbeli világjárvány legrosszabb hatásait, a miniszterek egyetértenek abban, hogy a COVID-19-ből levont tanulságoknak meg kell adniuk az EU jövőbeli katasztrófákkal kapcsolatos megközelítését.
A tagállamok különösen a belső piac fontosságát hangsúlyozták, és amellett érveltek, hogy válság esetén fenn kell tartani az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke határokon átnyúló szabad mozgását . Ezenkívül támogatják egy állandó mechanizmus létrehozását, amely felügyeli Európa felkészültségi szintjét az élelmezésbiztonságot fenyegető veszélyekre.
A miniszterek azt is kiemelték, hogy az élelmezésbiztonsági kérdések kezelésére szolgáló meglévő eszközöket meg kell erősíteni és tovább kell építeni és el kell kerülni az esetleges átfedéseket az uniós és nemzeti szabályok között, vagyis tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket a szubszidiaritás elvével összhangban. Végül kiemelték az érdekelt felekkel és a szélesebb nyilvánossággal folytatott hatékony kommunikáció fontosságát a dezinformáció elleni küzdelem és a közbizalom megőrzése érdekében.
Ezek a következtetések tükrözik a tagállamok azon elkötelezettségét, hogy megóvják Európa élelmiszerellátását a lehetséges veszélyekkel szemben. A világjárvány során levont tanulságokra építve biztosíthatjuk, hogy a jövőbeli válságokra adott válaszainkat uniós szinten összehangoljuk, és lehetővé tegyük az emberek, áruk és szolgáltatások határokon átnyúló folyamatos mozgását
– mondta Jože Podgoršek, szlovén mezőgazdasági miniszter.
A COVID-19 világjárvány kitörése rávilágított arra, hogy Európa élelmiszerlánca sebezhető a súlyos ellátási kihívásokkal szemben. Míg a közös agrárpolitika és más vonatkozó uniós szakpolitikák keretében meglévő intézkedések segítettek enyhíteni a legsúlyosabb hiányokat és felgyorsították a kilábalást, gyorsan nyilvánvalóvá vált a jövőbeli válságok tervezésének szükségessége.
A „farmtól asztalig” stratégia közzétételével a Bizottság bejelentette, hogy konkrét intézkedéseket kíván elfogadni az EU élelmiszerellátásának olyan fenyegetésekkel szembeni védelmére, mint a koronavírusjárvány, a szélsőséges időjárási események, az állatbetegségek, az energiahiány vagy a kereskedelmi kapcsolatok zavarai. Ezen intézkedések célja annak biztosítása, hogy az európaiak mindenkor hozzáférjenek a biztonságos, változatos és tápláló élelmiszerekhez, a válság idején is.
A Bizottság 2021. november 12-én vázolta fel a nyilvánosság előtt, hogy milyen lépéseket kíván tenni az európai élelmezésbiztonságot garantáló vészhelyzeti terv bevezetése érdekében. Ezek között szerepel egy európai élelmezésbiztonsági válsághelyzetre való felkészültségi és reagálási mechanizmus (EFSCM) létrehozása, amelyet válsághelyzet esetén kell működésbe hozni. A tagállamok szakembereiből, az érintett érdekeltekből és az uniós élelmiszerlánccal szoros kapcsolatban lévő nem uniós országok képviselőiből álló szakértői csoport rendszeres időközönként ülésezni fog annak érdekében, hogy az EU teljes mértékben felkészült legyen az esetleges élelmiszerellátási kihívásokra.
A miniszterek tanácsa hangsúlyozta, hogy az uniós élelmiszerrendszer a Covid19-világjárványban annak ellenére is bizonyította, hogy reziliens és jól működik, hogy egyes ágazatokban problémák merültek fel az egészséggel kapcsolatos intézkedések, a személyek és az áruk – többek között a mezőgazdasági alap- és csomagolóanyagok – mozgását érintő rövid távú problémák, valamint a vendéglátási szolgáltatások bezárása következtében.
