A várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adat szerint 3,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva szintén 3,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac teljes helyreállásának köszönhetően a háztartások fogyasztása nem csupán a megnyíló szabadidős tevékenységek, hanem a vásárlások területén is elkezdett élénkülni – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,2 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 28 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 29 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,9%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 11%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 6,6%-kal nőtt.
A forgalom volumene 7,4%-kal csökkent a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 12 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene mindössze 0,9%-kal bővült az egy évvel korábbi bázis hatására.
Suppan Gergely szerint a forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a munkaerőpiac teljes helyreállása (a nyári hónapokban a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a korlátozásokkal nem érintett ágazatokban továbbra is dinamikus a bérnövekedés, egyes ágazatokban pedig megjelent a munkaerőhiány, ami további érdemi bérnövekedéshez vezethet. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. A közszféra béremelései szintén támogatják a fogyasztás bővülését, a tavalyi év végétől pedig további lendületet adhat a rekordösszegű nyugdíjprémium, amellyel 200 milliárd forint került a nyugdíjasokhoz.
Emellett az elemző úgy vélte, hogy az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható stabiliálódásában. Tavaly 3,4% körül nőhetett a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20%-os béremelés hatására kétszámjegyű, 11 százalék feletti növekedésre számítunk. A járványhelyzet előtti szint elérése a következő hónapokban várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása későbbre várható, azonban kedvező, hogy a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül.
A Takarékbank elemzője szerint mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel több országban megjelent a delta és legújabban az omikron variáns, ami visszafoghatja a nemzetközi turizmust, valamint az Európán kívüli országokból még nem várható a turizmus megjelenése. A határmenti forgalmat azonban egyes beszámolók szerint fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak hazai befagyasztása, valamit a nem létfontosságú üzletek átmeneti bezárása Szlovákiában.
