Február 1-jétől él a néhány alapvető élelmiszerre – a csirkemellre, a csirke farhátra, a sertéscombra, a 2,8 százalékos UHT-tehéntejre, a búza finomlisztre és a napraforgó étolajra – bevezetett árstop, a múlt hét második felében pedig bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: megjelent az importsertéshús. A CBA üzletláncban több Príma boltban lehetett találkozni – a kötelező zászlós jelölés miatt a hazai árutól azonnal jól elkülöníthető – spanyol termékekkel. Az árak összehasonlítása már nehezebb, ugyanabból a húsféléből nem szerepelt egyazon pultban magyar és spanyolt termék, mindenesetre a CBA-ban kilónként 899 forintért kínált sertéslapocka az egyik Auchan áruházban akciósan volt 1199 forint, míg a CBA-s, 1399 forintért kínált spanyol csont nélküli sertéstarjával szemben a magyar tarja az Auchanban 1559 forint volt a hétvégén.

„Reméljük, hogy ez nem válik a napi gyakorlat részévé, és köszönjük mindazoknak a kiskereskedelmi láncoknak, amelyek korábban kinyilvánították, hogy állandó kínálatukban csak magyar sertéshúst tesznek ki a pultra, és ehhez tartják is magukat” – mondta a VG megkeresésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke.

Mint ismert, a Lidl és az Aldi tavaly tett ilyen nyilatkozatot, de hozzájuk hasonlósan a magyar tőkehúst preferálja a Penny és az Auchan is – szemben a SPAR-ral, a Tescóval és a magyar láncokkal, vagyis a CBA-val, a Cooppal és a Reállal.

A spanyol import megjelenése abból a szempontból is rossz, hogy a többi kiskereskedelmi láncot is hasonló lépésre késztetheti – mondta Éder Tamás. Leszögezte azonban, hogy a spanyol hús megjelenése az Európában kialakult túlkínálat egyik tünete, tehát nem arról van szó, hogy a spanyolok ennyivel olcsóbban képesek a sertéshúst előállítani, hanem arról, hogy megteltek a hűtőházak, és megindult a termékek bármi áron történő értékesítése, vagyis „kényszerlikvidálása”. Az is igaz azonban, hogy

– tette hozzá.

Pedig korábban nagy sikerként könyvelte el az ágazat, hogy a tavalyi év második felében – amikor már kialakult a túlkínálat az európai sertéshúspiacon – sikerült elkerülni az importhúsok beáramlását. Ezt mutatják a külkereskedelmi adatok is, hiszen – az első tízhavi adatok szerint – tavaly kevesebb sertéshúst importáltunk, mint egy évvel azelőtt.

A piaci helyzetet bemutatva Éder Tamás elmondta, hogy az év eleji olaszországi afrikai sertéspestises (ASP) eset előtt abban reménykedett mindenki, hogy az első fél évben korrekció indul meg a sertéspiacon, és a kínálat hozzáigazodik a kereslethez. Az Európai Unió legtöbb országából ugyanis arról érkeznek hírek, hogy érdemi állománycsökkenés tapasztalható. Ha ennek eredményeként 1-2 százalékkal visszaesik a sertés-kibocsátás Nyugat-Európában, az egy magyarországnyi termelés kiesését jelzi, vagyis hatása lehetne a piacon. A csökkenő kínálat reményt adott arra, hogy szépen lassan az élő állat és a hús árába is be tudnak épülni a valódi önköltségek. Ezt a várakozást zavarta meg az olaszországi eset, felkavarva a piacot, így ahelyett, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelő, felfelé mutató árkorrekció történt volna, a német árak még csökkentek is, mégpedig kilónként 3 centtel. A német jegyzés pedig meghatározó a magyar piacon is, hiszen a legtöbb nagy cég szerződéseiben ez a költség valamilyen módon szerepel az árképletben.

Itthon egyébként kettészakadt a piac, mivel a kelet-magyarországi területeken a nagy román érdeklődés miatt kicsit jobb áron tudják értékesíteni a sertéstartók a nem szerződött állataikat, mint az ország középső vagy nyugati területein. Az élősertés-árak így kilónként 360 és 420 forint között mozognak.