Összeállhatnak-e egy rendszerré a fogyasztók ellentmondásosnak tűnő igényei, amelyek szerint finom, egészséges, megfelelő mennyiségben elérhető és olcsó élelmiszereket szeretnének vásárolni, de úgy, hogy azokat fenntartható, környezetbarát és az állatjólétet hangsúlyosan kezelő módon állítsák elő – ez az alapvető kérdés az élelmiszerláncban. Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. tulajdonos-ügyvezetője szerint hosszú távon sem az ipari módon, sem az ökogazdálkodásban folytatott élelmiszertermelés nem fenntartható, a túltermelés, a környezeti terhelés, az állatjóléti követelmények, vagy – a biotermelésben előállított élelmiszerek esetén – a limitált és bizonytalan kínálat, valamint a magas árak miatt. Józan észre van szükség, és az egyensúlyt kell keresni – mondta az általa indított HonestFood mozgalom apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Az HonestFood-szemléletű működés középpontjában az egészséges élelmiszerek állnak, és kiemelt figyelem jut a természet és a környezet védelmére, állatjólétre, és igazságos profitelosztást szorgalmaz a termelési lánc minden szereplője számára – fogalmazta meg.

Mint elmondta, a húsfeldolgozásban 2000 és 2015 között sok versenytárs tönkremenetelét tapasztalták; amikor több mint 25 éve Magyarországra jött, akkor 15 és 30 milliárd forint árbevétel közötti húsfeldolgozóból 12-13 volt, ma pedig közülük hárman maradtak. Valamit rosszul csinálunk az élelmiszeriparban, rossz a logika, amit követünk” – fogalmazta meg a felismerést, amiből megszületett a Honest Food koncepciója.

Az élelmiszertermelés az elmúlt 40 évben folyamatosan arra törekedett, hogy egyre nagyobb volument gyártson – ez negatív hatást gyakorolt a környezetre, és ami a legfontosabb, az emberek egészségére is. A termelőknek, és a húsfeldolgozóknak is hatalmas áringadozásokkal kell szembenézniük: két éve 2 euró volt ma pedig 1,2 euró egy kiló hasított félsertés ára. Szerinte a HonestFood, a termékpálya szereplőinek megegyezése alapján ezeket az áringadozásokat képes kiküszöbölni.

Probléma ugyanis az is, hogy

A kiskereskedelmi piacon folyamatos a szereplők növekedése és koncentrálódása, amivel a piaci pozícióik erősödnek, miközben a termelők és a feldolgozók kicsik maradtak, az alkupozícióik gyengültek. „Újra kell gondolni a hagyományos mezőgazdaság szerepét és az elosztási láncot” – foglalta össze Pedranzini.

A szemléletváltás csak a fogyasztókkal együtt mehet végbe – el kell fogadni, hogy egy egészséges, minőségi termék nem lehet olcsó. Eközben az utóbbi évtizedek arról szóltak, hogy minél olcsóbb termékeket kell eljuttatni a fogyasztókhoz.

Felvetődik a kérdés, hogy lehet-e környezetbarát módon állatot tartani, amire Moldován András, a Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. tulajdonosa, az Animalsoft Kft. állattenyésztési szoftver-cég tulajdonosa azt válaszolta, hogy másként nem is lehet, hiszen a termelő érdeke, hogy jó minőségű legyen az az állati termék, amit előállít, márpedig egy stresszes állat húsa hibás lesz. Értelmezése szerint a Honest Food koncepció alapján meg kell változtatni a közeget, mégpedig együttműködőre. Az stratégiai kérdés, hogy legyen az országnak saját élelmiszeripara, ehhez pedig

Persze ehhez megfelelő jövedelemre van szükség – tette hozzá.

Az antibiotikum-használat korlátozására utalva felvetette azt is: hogyan beszéljünk állatjólétről, ha nem gyógyíthatják meg az állatot? A takarmányokból már régen kitiltották a korábban hozamfokozás céljára használt gyógyszereket, már csak gyógyítás céljára használják. „Senki nem olyan bolond, hogy telenyomja antibiotikummal az állatokat, már csak azért sem, mert rendkívül drága lenne” – nyomatékosította. Moldován András a támogatási rendszer visszásságát is felvetette, mondván, hogy az AKG-programmal egy kukoricatermelő akár 200 ezer forintot is kaphat hektáronként, míg például a húsipar semmit sem kap.

A szarvasmarhák káros anyag kibocsátását is lehet csökkenteni – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. A maga részéről a tudást, az információt és a transzparenciát tartja fontosnak ahhoz, hogy egy ilyen koncepció megvalósuljon: példaként említette, hogy korábban arról beszéltek, hogy a mezőgazdaság a felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50 százalékáért, majd ez a szám 20 százalékra csökkent, ma pedig már 9 százalékról van szó, aminek kevesebb mint felét adja az állattenyésztés.

Az állatjólétnek fontos szerepe van, de a helyén kell kezelni. Zászlós Tibor beszélt a Farm to Fork startégiáról is, ami ugyanolyan arányban akarja csökkenteni a vegyi anyagok használatát minden uniós tagállamban, miközben jelentős eltérések vannak az államok között. Magyarországon hektáronként 1,8 kilogramm növényvédőszert használnak, míg Belgiumban 5,8 kilót, vagy miközben nálunk 100 hektárra 52 számosállat jut, Hollandiában hétszer ennyi – hozott néhány példát.

A kiskereskedelem nagy műanyag-felhasználó, amit vissza lehetne fogni az ellátási lánc rövidítésével, illetve meg kellene oldani a csomagolóanyagok visszagyűjtését, hiszen az újrafelhasználásra már van mód – mondta Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője. Szerinte téved, aki azt hiszi, hogy az ellátási láncban a kiskereskedelem a legjövedelmezőbb. Ausztria példáját hozta fel, ahol elmagyarázták a fogyasztóknak, miért jó, ha hazai terméket vesznek. A jól működő értékesítési lánchoz szükség van a termelők, gyártók és értékesítők közötti jó együttműködésre, ami viszont itt nincs meg – jelentette ki.