A tej a legsokoldalúbb, legalapvetőbb élelmiszer, a tejtermelés pedig hozzájárul az emberiség megfelelő táplálkozásához, a fenntarthatósághoz, a gazdasági fejlődéshez és az egészségünkhöz – mondta a Világgazdaság beszámolója szerint Nagy István agrárminiszter a június 1-jén tartott tej világnapja alkalmából szervezett sajtóeseményen. A miniszter szerint a magyarországi tejtermelés például a genetikai háttér, a termelési paraméterek, a tenyésztésszervezés és az üzemi koncentráció szempontjából is élen járónak számít Európában, és bár a globális gazdasági kilátásokat bizonytalanságok jellemzik, a világban növekszik a tejtermelés ebben az évtizedben. Ez Európában a tehenenkénti tejhozam növekedésének köszönhető. Az Európai Unió megmarad a legfontosabb globális exportőrnek, és bár csökkenő jelentőséggel, továbbra is domináns pozíciót foglal el a sajtkivitelben – vetítette előre.

A miniszter utalt a nemrég kirobbant botrányra, amelynek az volt a kiváló oka, hogy az egyik legismertebb margaringyártó legutóbbi reklámkampányában a „hagyjuk békén a teheneket”, szlogent használta. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács ezért felszólította az érintett vállalkozást, hogy függessze fel ezt a kampányt, Nagy István pedig azt mondta, hogy ha ez nem történik meg, akkor a minisztérium is beavatkozik. Meg kell védeni a hagyományos mezőgazdasági termelést és a fogyasztókat – nyomatékosította.

A tejtermékgyártás az élelmiszeriparon belül is nagy súlyú: az iparági foglalkoztatottságból 8, a teljes árbevételből pedig szintén 8 százalék volt a részesedése, amivel mindkét szempontból a negyedik legjelentősebb szakágazat. A tejszektor dotációja ennek megfelelően hangsúlyos: tavaly ismét elérhetővé vált az állatok jólétét növelő támogatás, amely egyben a megnövekedett többletköltségek kompenzálását is célozza. A miniszter bejelentette, hogy

a felhívásra beérkező támogatási kérelmekre a közeljövőben megközelítőleg 550 támogatói okirat kibocsátása várható, mintegy 42,5 milliárd forint értékben.

A gazdálkodóknak pedig a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatására május végéig mintegy 25,7 milliárd forintot fizettek ki, több mint 3200 termelőnek.

A tejágazat korszerűsítésére az induló beruházási pályázatok is jelentős forrást jelenthetnek, legyen szó állattartó telepek megújításáról vagy a feldolgozói kapacitások bővítéséről, illetve megújításáról – mondta. Ezen felül pedig júniusban véglegesítik azokat a pályázatokat, amelyek a takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztésére adnak lehetőséget:

• 200 milliárd forintos keretösszeggel feldolgozóipari pályázatok, és szintén
• 200 milliárd forintos keretösszeggel az állattartó telepek megújítására irányuló pályázati felhívások jelennek meg.

A munkavállalók oldaláról a tejágazat nem túlságosan szexi, a tehenet mindennap meg kell fejni, ünnepnapokon és hétvégén is dolgozni kell, erre pedig nehezen találnak munkaerőt – mondta Koller Attila, a Tej Terméktanács feldolgozói társelnöke. Ezért is fontos, hogy a beruházási pályázatoknál hangsúlyos legyen az automatizáció. A munkaerő minősége is problémás, ezért lenne, ha több lenne a szakképzett munkaerő. Mivel azonban kevés helyen van tejipari szakmunkásképzés, és arra is kevesen jelentkeznek, a cégvezető szerint a felnőttképzési programokra kellene lehetőséget adni, amit a vállalkozások generálhatnak. Utóbb Nagy István erre reagálva ennek semmi akadályát nem látta, szerinte igény esetén azonnal elindíthatóak ezek a programok.

Rengeteg az évi 300 millió liter nyerstej, amit itthon termelnek meg, de feldolgozatlan formában megy exportra ahelyett, hogy itt keletkezne belőle magasabb hozzáadott értékű termék, itt jelentene munkát a feldolgozóknak, és keletkezne utána adóbevétel

– mondta Koller Attila. Szerinte probléma az is, hogy sok terméknél 60 százalék, vagy – mint a joghurtnál – annál is magasabb az importtermékek aránya.
A trappista például onnan jön, ahol ezt a kategóriát nem is ismerik, hanem edami és gouda sajtok átnevezésével foglalják el a piacot
– mondta. Ezért a fejlesztésekkel a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának feltételeit kell megteremteni – tette hozzá.

A kiskereskedelmi láncok akkor lennének a legboldogabbak, ha csak magyar tejtermékeket értékesíthetnének. Hosszú távon ez a cél, de a jelenlegi piaci helyzetben ez nem kivitelezhető – mondta Zséli Ilona, a terméktanács kiskereskedői elnökségi tagja. A magyar piac nagyon árérzékeny, a vásárlók erősen akcióorientáltak. Jót tenne ugyanakkor, ha az átmenetinek hitt kereskedelempolitikai eszközöket – mint most a kötelező akciózás – kivezetnék. (Erről egyébként Nagy István azt mondta, hogy június 15-e után hívja össze az ágazati szereplőket és a velük folytatott eszmecsere alapján tesz javaslatot a kormánynak, amely pedig június 30-áig dönt az ügyben.)