A húsvéti ünnepekre a lakosság bevásárolt, így most csendes a lisztpiac – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A búza finomlisztre is vonatkozó árstopot április végén két hónappal, június végéig meghosszabbította a kormány, a nagy cégek így maradtak a már korábban meghatározott kvótarendszer mellett, vagyis a számukra megállapított mennyiség erejéig szolgálják ki vevőiket. A hazai lisztmennyiség pedig elegendő ahhoz, hogy a malmok kielégítsék az igényeket – tette hozzá.
A legközelebbi áremelés viszont valószínűleg megtöri ezt a csendet, és élénkül a forgalom. Erre a malomipari szereplők tervei szerint hamarosan, május második felében, június elején sor kerül, amikoris
„A magas búzaárakat ugyanis a malmok kénytelenek beépíteni az áraikba” – mondta Lakatos Zoltán. Az áremelkedés ütemét jól érzékelteti, hogy a búza ára az aratás óta több mint duplájára nőtt, a liszt kilónkénti átadási ára pedig 80-90 forintról emelkedett a jelenlegi 160 forintos szintre.
Július elejétől pedig – a meghosszabbított árstop várható feloldásától – a most tervezett 15 forintosnál is nagyobb mértékű áremelésre kell számítani – állította a gabonafeldolgozók érdekképviseletének vezetője. A jelenlegi tőzsdei árakkal számolva ugyanis 135 ezer forintos tonnánkénti búzaár várható arra az időszakra, ez pedig a malomiparnál 220 forint körüli – vagyis a jelenlegihez képest 60 forinttal magasabb – átadási árat feltételez. Lakatos Zoltán szerint ráadásul a költségek növekedését csak a lisztben tudják érvényesíteni, a melléktermékek – mint a korpa – árát ugyanis a jelenlegi piaci helyzetben reménytelen megnövelni.
Az árstop csak a forgalom mintegy 15 százalékát adó kis kiszerelésű lisztekre – ezeken belül is a búza finomlisztre – vonatkozik. Ez azt a helyzetet is magával hozta, hogy a kiskereskedelemben néhol olcsóbban lehet hozzájutni a liszthez, mint amennyiért a pékségek vásárolják. A kiskereskedők ezért, és veszteségeik csökkentése érdekében korlátozzák a vásárolható mennyiségeket.
Kérdés ugyanakkor, hogy a búzaár nem emelkedik-e nyár elejéig – vetette fel Lakatos Zoltán. Az orosz-ukrán háború egyik következménye ugyanis, hogy az ukrán gabona nem, vagy csak nagyon mimimális arányban kerülhet exportra, a világpiacon így a hiányhelyzet határozza meg az áralakulást. Ha megindul az újbúza betakarítása, és nem tudják megnyitni az ukrán szállításokat, akkor a közel-keleti és észak-afrikai országok, valamint Törökország hatalmas igénnyel jelentkeznek a térség gabonapiacain. Így Lakatos Zoltán szerint
ugyanis olyan magas árakat ajánlanak majd a terményért a hiányban szenvedő országok vevői, hogy az államnak hiába lesz elővásárlási joga. Ezt a helyzetet érzékelik a termelők is, amit az is jelez, hogy akinek még van búzakészlete, jelenleg még az is tartja az árut, a magasabb árakra számítva – magyarázta. Erre a gabonatermelőknek megvan minden lehetőségük, hiszen van megfelelő tárolókapacitásuk, illetve a készletfinanszírozás sem jelent problémát számukra.
Annál nagyobb gondot jelenthet majd a készletezés a malom- és a takarmányipari társaságok számára. Várhatóan a tavalyi aratáskori árak több mint dupláján kell megvásárolni a terményt, már önmagában ennek finanszírozása nagy problémát jelent számukra, részben a magasabb összegek, részben pedig a megemelkedett kamatok miatt. Emellett pedig jól el kell találni azt a mennyiséget, amit felvásárolnak, hiszen ha mégiscsak normalizálódna a helyzet Ukrajnában, és helyreállna a forgalom, az árak gyorsan akár 30 százalékot csökkennének. A nagy készlet kialakítása tehát drága, ha pedig csak „óvatosan” vásárolnak fel, nem túl nagy készletet, akkor előfordulhat, hogy a kereskedők felvásárolják exportra az árut.
