A malmok már a magas, tonnánként 140 ezer forint körüli árú búzából őrölnek, ezért október elején nagyjából mindegyikük meglépte a korábban beharangozott, kilogrammonként 10 forint körüli áremelést – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy most az 50 kilós zsákos kiszerelésű liszt nettó átadási árának centruma körülbelül 230 forint körül alakul.
A tapasztalatok szerint az exportengedélyek kiadásán némileg lassított az állam, de ez a jelenlegi helyzetben nem sokat változtat a piacon, ugyanis az export nem indult be, a minden évben nagy keresletet támasztó olasz vevők például még nem jelentek meg igényeikkel. Az export beindulását ösztönözheti a gyenge forintárfolyam, és a párizsi gabonatőzsde áremelkedése is. Jelenleg viszont csupán a malmok vannak a piacon. Ezen a külföldi vevők aktivizálódása mellett az is változtathat, ha megjelennek keresletükkel a takarmánykeverők is. Tekintve, hogy kukoricából kirívóan gyenge termést várnak, és Lakatos Zoltán szerint
az ukrán kukoricából sem jut mindenkinek, így elképzelhető, hogy az idei szezonban a búza takarmánycélú felhasználása is erősödni fog.
Lakatos Zoltán szerint sok termelő még magasabb búzaárakban reménykedve, és kihasználva azt, hogy tárolókapacitása, és a készletfinanszírozás elegendő forrása is van, tartja a búzáját. Ő ennek tudja be, hogy – a lisztpiacon korábban elképzelhetetlennek tartott módon – Romániából és Ausztriából is érkezik liszt Magyarországra. A magyar liszt versenyképtelensége a magas belpiaci búzaárak mellett is feltűnő, hiszen a román lej stabilabb a forintnál, ahogyan az euróárfolyam is inkább egy fordított irányú árumozgásnak kedvezne. „A magyar lisztet jelenleg csak az tartja kint valamennyire a román piacon, hogy jobb minőséget tudunk előállítani, mint ők” – mondta Lakatos Zoltán.
Ez az év még „elketyeg” valahogy, hiszen év végéig majdnem mindenkinek meg van kötve a szerződése az energiaszolgáltatókkal – válaszolta a drasztikusan emelkedő energiaköltségek hatását firtató kérdésre. A nagy baj majd jövőre lesz, a 250-280 kilowattóránkénti ár már olyan mértékű költségnövekedést jelent, amit az árak emelésével sem lehet majd lekövetni, hiszen a vásárlóerő is csökken.
Ha januártól valóban ezekkel az árakkal kell számolni, akkor az áramköltség önmagában magasabb lesz, mint eddig volt az összes ráfordítás
– érzékeltette az arányokat. A Hajdú Gabonánál a 23 forintos kilowattóránkénti ár már felment 96-100 forintra, és a jelenlegi helyzet szerint ennek kellene 280 forintra emelkednie.
Az áramszolgáltatók egyébként nem is nagyon akarnak az árakat hosszabb távon meghatározó szerződéseket kötni a malmokkal, hanem inkább a tőzsdei árakhoz kötnék az ellentételezést – tette hozzá. Bár ezzel az októberi árral erre az évre beárazta magát az iparág, elképzelhető, hogy – ha decemberben már hatnak az új áramárak – év végén még hozzányúlnak a liszt árához.
A malmok túlélését nehezíti, hogy most nagyon magas kamatok mellett kell finanszírozniuk készleteiket. „Lehetetlen, hogy a 15 százalékos kamatokat kigazdálkodja az iparág, a finanszírozás költségeinek beépítése ismét csak megfizethetetlen árakat jelentene” – mondta, hozzátéve, hogy az agrárkormányzatnak már jelezték az áramárak és a kamatok okozta problémát, és az áramárban támogatást várnak.
