Gyakran mondják, hogy több halat és tenger gyümölcsét iktassunk az étrendünkbe, hiszen az nagyon egészséges. Új kutatások szerint azonban, ha túl sok ilyen ételt eszünk, „örökké vegyi anyagoknak” tehetjük ki magunkat – írja a Newsweek.

Az örök vegyszerek, vagyis az úgynevezett perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) számos mindennapi termékben megtalálhatók, a WC-papírtól az élelmiszer-csomagolásig, a kozmetikumokig és a fogselyemig. Ahogy a nevük is sugallja, ezek a vegyszerek idővel nagyon lassan bomlanak le. Az anyagok a talajban, az óceánokban és a vízi utakban világszerte megtalálhatók. Az Egyesült Államok Mérgező Anyagok és Betegségregisztere szerint ezek az úgynevezett „örökké vegyszerek” megnövekedett koleszterinszintet és vérnyomást, csökkent immunitást, szaporodási problémákat és bizonyos rákos megbetegedéseket is okozhatnak.

„A legtöbb létező kutatás az édesvízi fajok vegyi anyagainak szintjére összpontosít,miközben nem ezekből eszik leginkább az emberek többsége” – mondta Megan Romano, a Dartmouth College Giesel Orvostudományi Karának docense.

Az Exposure and Health folyóiratban megjelent új tanulmányban Megan Romano és munkatársai megpróbálták pótolni ezt a hiányt a friss tenger gyümölcseiben található vegyi anyagok koncentrációira vonatkozó adatok gyűjtésével és a New Hampshire-i tengeri fogyasztási szokások állami szintű elemzésével. New Hampshire az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb tengeri termékeket fogyasztó államok közé tartozik, így ideális régió volt a halak és kagylók általi vegyszereknek való kitettségünk megértéséhez.

Az adatok összegyűjtéséhez a csapat megmérte az az örök vegyi anyagok szintjét New Hampshire leggyakrabban fogyasztott tengeri fajainak mintáiban: tőkehal, homár, lazac, kagyló, garnélarák és tonhal. A garnélarák és a homáre esetében volt megtalálható a legmagasabb koncentrációban, átlagosan 1,74, illetve 3,30 nanogramm/g hús.

Nehéz pontosan tudni, hogy ezek az időtlen vegyszerek hol és hogyan kerülnek be a tengeri táplálékláncba. A kutatók szerint azonban egyes rákfélék különösen érzékenyek lehetnek a húsukban való felhalmozódásukra, mivel a tengerfenéken táplálkoznak és élnek, valamint a parthoz való közelségük miatt, ahol az ilyen anyagok forrásai valószínűleg szélesebb körben elterjedtek.

Romano azonban hozzátette, hogy bár a vizsgált vegyszerek számos tengeri fajban jelen vannak, ez nem tarthatja vissza az embereket attól, hogy a tenger gyümölcseit beépítsék a kiegyensúlyozott és egészséges étrendbe. „Azt nem javasoljuk, hogy ne egyen tenger gyümölcseit – a tenger gyümölcsei kiváló forrása a sovány fehérjéknek és az omega-zsírsavaknak” – mondta.