A beruházások és a főbb pénzügyi mutatók alakulása az élelmiszeriparban: A teljes élelmiszeripari ágazaton belül a 19 főnél többet foglalkoztató cégek gazdasági jelentősége kiemelkedő, mivel ezek a vállalkozások adják az élelmiszeripar árbevételének több mint 90 százalékát és a sajáttőke-, valamint a kötelezettségállomány közel 90 százalékát fedik le. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerit a beruházásokat 2017-ben nagyrészt saját forrásból (76%) finanszírozták a vállalkozások, kisebb részét a banki hitelekből (13%), támogatásból (7%). lízingelt berendezésekből (2%), egyébből (társvállalati, önkormányzati stb. hozzájárulás 1%) és egyéb kölcsönből valósították meg. Kiemelendő, hogy a banki hitel aránya a 2016. évi 11 százalékról 13 százalékra emelkedett.
A beruházások eloszlását tekintve a legnagyobb mértékben gépekre és berendezésekre (60,6%), ennél kisebb mértékben épületek és egyéb építményekre (29,7%), járművekre (5,6%) és egyébre (4,1%) ruháztak be. A beruházások közül az épületek és egyéb építményekre fordított beruházások értéke nőtt a legjelentősebben (72%-kal), ezt követi a gépek és berendezések kategória (62%-kal), utána a járművek (52%-kal), végül az egyéb kategória (41%-kal).
A beruházások teljesítménye 2017-ben 177,5 milliárd forint volt, ami a 2016. évihez képest 63 százalékos emelkedést mutat. A legnagyobb értékű beruházok az édességgyártás, a keményítőgyártás, a baromfihús-feldolgozás, az üdítőital-, ásványvízgyártás és a máshova nem sorolt élelmiszergyártás szakágazatokban figyelhető meg.
Az előzetes adatok alapján 2017-ben a legnagyobb beruházási értéket mutatja az édesség gyártási, baromfihús feldolgozás és tartósítási, valamint a szőlőbor termelési szakágazat, melyek leginkább gépekre, berendezésekre használták fel forrásaikat. A legnagyobb mértékű saját forrásból történt beruházás a sörgyártási ágazatban figyelhető meg. A támogatásból származó összegeket tekintve kiemelkedő a baromfihús feldolgozás-, tartósítás és a kenyér, friss pékáru gyártás, ahol a források szintén gépek és berendezések beszerzésére kerültek elsősorban felhasználásra.
A vizsgált élelmiszeripari vállalkozások a 2017-es évre vonatkozóan a 2016. évinél 4 százalékos nettó árbevétel növekedést becsültek meg, ami az előző év eredményeivel összehasonlítva a bruttó termelési érték 4,1 százalékos, az üzemi tevékenység eredményének 7,2 százalékos emelkedését produkálja. Az aktivált saját teljesítmények értéke 2 százalékkal alacsonyabb, míg az egyéb bevételek 9 százalékkal magasabbak a 2016. évihez képest. A nettó árbevétel 91, az egyéb bevétel 81 százaléka 2017-ben élelmiszeripari tevékenységből származott a felmért cégeknél. 2016-ban a nettó árbevétel esetében szintén 91, egyéb bevétel esetén 79 százalék volt ugyanez az arány. A ráfordításokon belül az anyag jellegű ráfordítások becsült összege 3, míg személyi jellegű ráfordítások 6 százalékkal magasabbak az előző évi adatokhoz képest. A vizsgált vállalkozások esetében az üzemi tevékenység eredménye várhatóan 7 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripari vállalatok eszközállománya 151 milliárd forinttal nőtt 2017-ben. A növekedés elsősorban a befektetett tárgyi eszközök emelkedésével (+9%) magyarázható. Ezen vállalkozások jegyzett tőkéje 2017-ben 3 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest, a saját tőke viszont közel 9 százalékkal magasabb. A vizsgált cégek 2 százalékkal kevesebb céltartalékot képeztek 2017-ben, kötelezettségeik összességében 6 százalékkal nőttek 2016-hoz viszonyítva.
Szakágazati bontásban megfigyelhető a baromfiipar eredményének drasztikus visszaesése az előző évhez viszonyítva. Ennek valószínűleg alapvető oka a baromfiinfluenza volt. Ezzel ellentétben a dohányipar, a hús- és baromfihús-készítmény gyártás és a burgonyafeldolgozás a többi ágazathoz viszonyítva kiemelkedő növekedést produkált.
A bruttó termelési értéket tekintve a desztillált szeszesital gyártásban bekövetkezett visszaesés a legjelentősebb. Ezzel ellentétben a tejtermék gyártás, a burgonyafeldolgozás és gyümölcs-, zöldséglé gyártás ágazatokban figyelhetők meg a legkiemelkedőbb növekedési értékek.