Hasonló helyzet állt elő, mint két évvel ezelőtt, amikor aszály sújtotta a repcét, így elég gyenge eredmények születettek ebből a mézfajtából. Ahol a gazdák tudtak öntözni, ott némileg jobbak lettek a termésátlagok, de a méhészek nagyobb része gyenge mennyiségekkel zárt – nyilatkozta a beol.hu-nak Árgyelán János. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés megyei szaktanácsadója kérdésünkre elmondta, az akác fagyása ugyancsak sújtotta az ágazatot, aki nem „vándorolt” az ország más részeire, annak nem sikerült jól ennek a méznek a gyűjtése, aki az ideiglenes költözést választotta, az több-kevesebb sikerrel járt. Az országban három-öt megye volt, ahol a fagykárok kevésbé érintették az akácosokat, és a szakemberek oda összpontosítottak. A vándorlás, az állomány vándoroltatása régóta fontos része a méhészetnek. Azt megelőzően a méhésznek jeleznie kell a szándékát a méhegészségügyi felelősi hálózat számára, amelynek szakembere megvizsgálja az állományt, hogy az nem szenved-e fertőzéses betegségben. Amennyiben minden rendben, a méhész kap egy igazolást, hogy vándorolhat a termelési időszakban.
Ugyancsak fontos, hogy ilyenkor a gazdákkal is egyeztessenek, engedélyt kérjenek arra, hogy a területükre települjenek. Ha ez is megtörtént, akkor utánfutókkal, konténerekkel a hajnali vagy a késő esti órákban indulnak a méhészek az érintett országrészbe. Ilyenkor az összes méh a kaptárban tartózkodik, ezért fontos, hogy ebben az időszakban utaztassák a rovarokat. Az érkezésüket a helyi önkormányzatnak is be kell jelenteniük, ahogy azt is, amikor elhagyják a területet. Mint megtudtuk, a megyénkre kevésbé jellemző, facélia vagy mézontófű pergetése ellenben jól sikerült, különösen a dunántúli méhészek számára. Ez a mézfajta igazi különlegességnek számít, a színe nagyon emlékeztet az akácéra, évről évre egyre többen keresik. Külön érdekesség, hogy tavaly év végén a gyulai Az éve méze versenyen egy facéliaméz érdemelte ki a fődíjat. Árgyelán János elmondta, napraforgóból gyenge közepes lett a méztermés. A szakember kiemelte, ennek több oka is van. Egyrészt a virágzás időszakában a méhcsaládok mintegy 30 százaléka gyengébb volt, nem rendelkeztek megfelelő termelőképességgel.
Az aszály, az eső nélküli időszak pedig ekkor is erősen éreztette a hatását, nagyon hiányzott a csapadék a napraforgó számára is, ami éppen ezért nem úgy mézelt, mint ideálisabb időszakokban. Hasonló folyamatokat figyeltek meg a korábban virágzó vaddohány kapcsán is. A szaktanácsadó kitért arra, hogy az alacsonyabb mennyiségek miatt a nagybani értékesítés terén keresleti piac alakult ki, s némileg hasonló tendencia figyelhető meg a kiskereskedelmi, lakossági eladások terén is.
A szakember úgy vélekedett, hogy ebben a pandémiás helyzetnek is szerepe lehet, aminek következtében egyre inkább a természetes gyógymódok felé is fordul a figyelem egyes betegségek megelőzése, az egészséges táplálkozás érdekében.
Árgyelán János elmondta, a tartós hideg nem, a hőmérséklet-ingadozások ellenben kedvezőtlenül hatnak a méhállományra. Jelenleg egyébként egyfajta nyugodtabb időszak a jellemző, bár a varroa atka kártételei továbbra is okozhatnak gondokat, ahogy a méhészek a különböző kártevők, például a rágcsálók elleni védekezésre is figyelnek, mert azok is gondokat generálhatnak. A február végi időszakban megkezdődik majd az élelempótlás, cukorlepények, mézes keretek beadásával.
Szerző: Papp Gábor
