Jelenleg még több munkája is van a Záhony-Port Zrt.-nek, mint az ukrajnai háború kezdete előtt, de a gabonaszállítás új, hatalmas, csak töredékében teljesíthető feladatnak számít. Ez az európai vasúti árufuvarozókkal szembeni óriási igény azért jelentkezett ukrán részről – ami Magyarország esetében ötmillió tonna gabona továbbítását feltételezné –, mert miután kiestek keleti szomszédunk hagyományos, Odesszán és Mariupolon keresztüli tranzitútvonalai, a gabonát vonatra rakták.
Ám mint Csomós Norbert, a záhonyi térség komplex fejlesztésén dolgozó CELIZ projekt vezetője a VG-nek elmondta, nemhogy Magyarország, de más európai országok sem rendelkeznek a búza átrakásához, tárolásához és továbbításához szükséges eszközökkel, még bérbe adhatókkal sem. Ráadásul nem kézenfekvő a hiányzó kapacitások pótlása sem, mert e beruházások – például a gabonaszállító vonatok gyártása – kockázatosak, hiszen kedvező esetben akár fél éven belül is újraindulhat a fekete-tengeri kikötőkön keresztüli kivitel, akkor viszont feleslegessé válnak a frissen gyártott eszközök, kialakított létesítmények.

Csomós Norbert: A vasútra minden körülmények között szükség van Mindazonáltal Csomós Norbert tájékoztatása szerint az ukrán vasúti igazgatóság elnöke és az ukrán kereskedelmi miniszterhelyettes már kérte a kivitelben érintett szomszédos országokat, hogy indítsák el az ukrán határ túloldalán a szükséges átrakó- és terminálépítéseket, mert e létesítményekre Ukrajnának a háború után, az újjáépítés során is nagy szüksége lesz.

Az Ukrajnából – a világ egyik legnagyobb gabonaeladójától – Magyarországon át exportálandó évi ötmillió tonna „felfoghatatlan” nagyságát szemlélteti, hogy a szintén magyar területre érkező szén- és vasérc éves mennyisége 1,7 millió tonna. A mostani kapacitásokkal napi 750-1000 tonna gabona rakható át Záhonyban. Bár a mennyiség a CELIZ vezetője szerint kisebb fejlesztéssel megháromszorozható, e számból nem szorozható fel az éves átrakóképesség, mert a munka nem folyamatos, például akár hetekig is várni kell a gabonaszállító közúti kocsira, az árura vigyázni kell, hogy ne érje fertőzés, esőben-fagyban nem is rakodható, csak fedett helyen. Éppen ezért Csomós Norbert a VG feltevését elutasítva jelezte: a meglévő kapacitások nem állíthatók át az új feladatra, a vasút nem pékség, amely bármikor kifliről zsömlére vált.
Ugyanakkor – mint rámutatott – most vált igazán nyilvánvalóvá, milyen fontosak a CELIZ részeként elhatározott stratégiai beruházások, annak ellenére, hogy a mostani gabonaszállítási igényt Záhony még akkor is nehezen elégíthetné ki, ha már megvalósultak volna a CELIZ által megcélzott fejlesztések. A CELIZ ugyanis éppen az élelmiszerek terén a boldog békeidőkben elmulasztott beruházásokat igyekszik pótolni: a konténerátrakást, az ömlesztett áru átfejtését, a vámszabad területek és raktárak építését, a meglévő létesítmények bővítését, fejlesztését. Már akkor is sokkal több gabonát lehetne Záhonyban átrakni, ha meglenne a szükséges terület.
A CELIZ-nél stratégiai fontosságúnak ítélték, mostanra pedig bizonyossá is vált: Záhonyban elengedhetetlen a meglévő olaj-, gázolaj-, valamint egy pakuraátfejtő fejlesztése, modernizálása is. Az Európai Unióból máris gázolajat küldenének Ukrajnába, várhatóan április utolsó hetében indul egy szerelvény Németországból. Ha már léteznének ezek a felújított átfejtők, Záhonyban most nem lennének ekkora kapacitásgondok. Záhony szerepe összességében is nőni fog, hiszen Ukrajna az orosz kereskedelmi kapcsolatait egyre inkább európaira kívánja cserélni.

A mostani állapot is rávilágít arra, amit az ukrán vasút igazgatóságának elnöke megerősített: Ukrajnában a vasút békeidőben a gazdaság ütőere volt, a háborúban az alapköve – mondta Csomós Norbert. – Mi is azzal szembesültünk, hogy a sajnálatosan zajló háborúban a vasút az ellátási lánc nélkülözhetetlen részévé, a kereskedelem alappillérévé vált. A vasút működött békeidőben, működött a koronavírus-járvány idején, és működik a háború alatt is.

Csomós Norbert: Ukrajnában a vasút békeidőben a gazdaság ütőere volt, a háborúban az alapköve A szakember hangsúlyozta, hogy a kormány által támogatott állami szerepvállalással tervezett CELIZ-t Magyarországnak mindenképpen meg kell valósítania, annak ellenére, hogy annak az ukrajnai háború miatt éppen most, a célegyenesben kellett befékeznie. Ezek a beruházások ugyanis nem a holnapnak vagy a holnaputánnak szólnak, hanem a következő évtizedeknek.
Mosóczi László: A kormány már döntött Új helyzetet teremt a Záhony térségében végbemenő két nagy logisztikai fejlesztés szempontjából az Ukrajnában zajló háború – mondta a VG-nek Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Az East-West Gate Zrt. magánberuházásában létesülő terminál alapvetően a Kínából és a Távol-Keletről érkező konténerek átrakására szakosodna, de miután megsemmisült az Oroszország és Ukrajna közötti vasútszakasz, a záhonyi térségbe pillanatnyilag csak Ukrajnából küldhetnek árut, amely viszont jellemzően nem konténeres. Ugyanakkor érdekes, hogy a háború előtt Ukrajnából csak szén és vasérc érkezett, most már gabona is. Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre a terményt a harcok miatt most nem tudja a fekete-tengeri kikötőkből útnak indítani, ezért vasútra rakja. Záhonyból egyelőre a konstancai kikötőbe továbbítják az ukrán gabonát.

Bár a kormány már döntött a másik nagy kelet-magyarországi projektről, a záhonyi térség komplex fejlesztéséről – ez esetben a fókusz a hagyományos áru kezelésén lesz –, a megvalósítással a háború miatt egyelőre várni kell. Az azonban látszik, hogy a piac átrendeződése miatt bizonyos pontokat újra kell gondolni. Például az említett gabona megjelenése miatt, amire harminc éve nem volt példa Záhonyban. A gabona kezelésére tárolókat kell építeni, és szükség lesz megfelelő számú gabonaszállító kocsira is, hiszen a meglévő flotta nem elégséges az ukrán export kezelésére.