2022. november 15.
Címke:
Árpád-Agrár Zrt.
Döbbenetes videófelvételek: új sivatag jön létre Magyarországon a szemünk láttára – nem várt helyszínen indult be az erdők kiszáradása Új sivatag a láthatáron a Dél-Alföldön?Közép- és Észak-Békés is belépett a kiszáradó tájak sorába?A Homokhátság után most Békés vármegye középső és északi része is egyre látványosabban szembesül a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következményével: az erdők kiszáradásával.Az emelkedő hőmérséklet, a tartós vízhiány és a szélsőséges időjárás miatt az erdők vízháztartása és mikroklímája is változik. Egyre több helyen látunk kiszáradt fákat, letört ágakat és elpusztult növényzetet. A korábban megszokott erdei állapot szemünk láttára változik meg.És ez már nem csupán tájképi probléma.A felhalmozódó száraz faanyag egyszerre jelent fokozódó erdőtűz- és balesetveszélyt. Egyetlen figyelmetlenség is elegendő lehet ahhoz, hogy a kiszáradt erdő lángra kapjon, miközben az elhalt fák és letörő ágak az erdőben tartózkodó emberekre is veszélyt jelenthetnek.De mit kezdjünk a tömegesen elpusztult faanyaggal?A holtfa természetes része az erdőnek, és megfelelő mennyiségben fontos az élővilág számára. A rendkívüli szárazság következtében azonban a természetes elhalás mértéke jelentősen megnőhet. Amikor már tömeges pusztulásról beszélünk, új kérdést kell feltennünk:Hogyan kezeljük felelősen ezt a megváltozott helyzetet?Az egyik lehetőség a már elpusztult, kiszáradt és veszélyessé vált faanyag szakszerű eltávolítása és hasznosítása.Fontos különbséget tenni.Nem az élő, egészséges erdő kivágásáról van szó.Éppen ellenkezőleg: elsősorban azoknak a fáknak és faanyagoknak a kezeléséről beszélünk, amelyek már elpusztultak, kiszáradtak, illetve közvetlen tűz- vagy balesetveszélyt jelentenek.Ez nemcsak szakmailag indokolható, hanem társadalmilag is egyértelműbben értelmezhető beavatkozás: egészen más megítélés alá esik egy egészséges erdő kitermelése, mint a már elpusztult, veszélyessé vált faanyag eltávolítása.Ugyanakkor a holtfa minden elemét sem szabad automatikusan eltávolítani. Az élőhely szempontjából értékes, már elpusztult faanyagnak – az eddig megszokott nagyságrendhez igazodva (természetes mortalitás) akár 5–10%-ának – célszerűen vissza kell maradnia az erdőben, hiszen ezek biztosítanak élőhelyet számos rovarnak, madárnak, gombának és más élőlénynek. A természetes erdő működéséhez ugyanis nemcsak az élő fák, hanem a megfelelő mennyiségű holtfa jelenléte is hozzátartozik.Ráadásul a kitermelt száraz faanyag helyben is értéket teremthet.A megfelelően kezelt és felhasználható faanyag hozzájárulhat a lakosság és a helyi közösségek tűzifaellátásához, ezen belül pedig az önkormányzatokon keresztül a rászoruló családok szociális tűzifa-ellátásához is.Elmondható, hogy egy szükséges erdővédelmi és tűzmegelőzési beavatkozás egyben helyi társadalmi hasznot is teremthet, miközben a természetvédelmi szempontok sem szorulnak háttérbe.A cél az újra élő erdő.De azt is el kell fogadnunk, hogy az újra élő erdő nem feltétlenül lesz pontosan ugyanolyan, mint amit az elmúlt évtizedekben megszoktunk.Olyan, a megváltozott, melegebb és szárazabb éghajlathoz jobban alkalmazkodó növényzet kialakítása lehet a cél, amely ismét árnyékol, párologtat, hűti a környezetét és élőhelyet biztosít.Új tájképek kialakulásával is számolnunk kell ezekben a régiókban. Egyes területeken új erdőtársulások jelenhetnek meg, máshol pedig az erdő helyett a szárazabb körülményekhez jobban alkalmazkodó gyepek, legelők vagy más nyílt élőhelyek válhatnak meghatározóvá.Ez nem feltétlenül a táj pusztulását jelenti, hanem azt, hogy a klíma változásával maga a táj is átalakul.Lehet, hogy a jövőben már nem mindenhol ugyanazt az erdőképet kell keresnünk, amelyet korábban megszoktunk. A kérdés az lesz, hogy milyen növényzet képes tartósan fennmaradni az adott termőhelyen, milyen vízháztartás mellett, és hogyan tudja a lehető legtöbb ökológiai szolgáltatást biztosítani.Ezért nem szabad összekevernünk az erdő védelmét azzal, hogy minden beavatkozást automatikusan elutasítunk. Van, amikor éppen a beavatkozás hiánya veszélyezteti jobban az erdőt, és van amikor éppen az alkalmazkodás jelenti az erdő, illetve a táj hosszú távú megőrzésének lehetőségét.A kérdés tehát már nem az, hogy változik-e az erdő. A változás elkezdődött. A kérdés az, hogy mit kezdünk vele, mielőtt a kiszáradt erdőből tűzveszély, balesetveszély és végül pusztuló táj lesz? Talán ideje erről közösen, indulatok helyett szakmai alapon gondolkodnunk.Kiemelnénk, hogy továbbra sem az a feladatunk, hogy mindenáron ugyanazt a tájképet őrizzük meg, hanem hogy a változó éghajlati feltételek között is működőképes, biodiverz és az ember számára is élhető tájakat hozzunk létre.A jövő erdejét nem feltétlenül azzal védjük meg, ha mindent változatlanul hagyunk – hanem azzal, ha időben felismerjük, hogy a körülmények megváltoztak, és felelősen alkalmazkodunk hozzájuk.
Ilyen nincs: megváltozott az országhatár a Duna kiszáradása miatt, egy komplett sziget Szerbiához került át – a rendőrségnek kell közbelépni Horvátországban Ilyen soha nem történt még korábban.
Kikerült Zelenszkij levele, amit Magyar Péternek írt augusztus 20-án: az ukrán elnök világossá tette az áprilisi választás következményeit – "Örömmel üdvözölném önt Kijevben" Folyik a diplomáciai kötélhúzás.
Nagyon rossz hírt kapott Magyarország augusztus 20-án Németországból: ennyit a GDP-növekedésről, a Duna és a Rajna tönkrevágta a gazdaságot A Bundesbank becslése szerint a németországi folyók kiszáradása több tized százalékponttal veti vissza a német GDP-t.
Ursula von der Leyenék elismerték: valami nem stimmel a téli európai gázkészlettel, két országból vesznek meg minden molekulát – "Egy kicsit lassabb ütemben történik" Közeleg a téli fűtési szezon, és ezúttal másképp alakul a felkészülés rá.
Nem hagyta szó nélkül Orbán Viktor, hogy Lázár János lemondott, nyilvános üzenetet küldött neki: már a jövőről beszél a volt miniszterelnök Megérkezett a Fidesz elnökének válasza.