Változás például a korábbi szabályokhoz lképest, hogy a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül be kell jelenti a hegybírónak, aki a nyilvántartásba vételt követően a bejelentésekkel összefüggő ültetvények legalább 5 százalékát a helyszínen ellenőrzi.
A szőlőültetvény használójának a szüretet megelőző borpiaci év július 1-jéig kell megküldenie a gazdasági aktát vezető hegybíró részére az általa megkötött szőlőfelvásárlási szerződést. A több borpiaci évre kötött szőlőfelvásárlási szerződést elegendő a szerződésben megadott első borpiaci évet megelőzően megküldeni. A jogszabály a hegybírót kötő határidőkről is rendelkezik: az ültetvény használója részére legkésőbb július 15-ig szüret bejelentőlapot kell küldenie minden olyan szőlőültetvényre és ültetvényrészre vonatkoztatva, amelynek termésére szóló szőlőfelvásárlási szerződést határidőig nem küldték meg a hegybírónak. A felvásárló részére ugyancsak legkésőbb július 15-ig kell felvásárlási űrlapot küldenie, amelynek másolatát az ültetvény használója is megkapja.
A szőlőfelvásárlási szerződés módosítását az ültetvény használója köteles haladéktalanul bejelenteni a hegybírónak. Ha a szőlőfelvásárlási szerződés módosítására július 1-jét követően kerül sor, a hegybíró a módosult szőlőfelvásárlási szerződéssel le nem fedett szőlőültetvényre és ültetvényrészre vonatkozóan haladéktalanul szüret bejelentőlapot küld a szőlőültetvény és ültetvényrész használója részére. Az ültetvény használója legkésőbb a szüret utolsó napjáig nyilatkozik a hegybíró részére, ha szőlőültetvényét, ültetvényrészét több részre kívánja felosztani, vagy a felosztást meg kívánja változtatni.
Ha a szőlőtermést nem az ültetvény használója, vagy vele azonos borgazdasági egységbe tartozó személy dolgozza fel, az ültetvény használója a szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt határidőig, de legkésőbb a szüret utolsó napjáig megküldi a szüret-bejelentőlapot a szőlőtermés felvásárlója részére. Ha a szőlőfelvásárlási szerződés árképletet vagy értékmegosztási záradékot alkalmaz, a felvásárlási jegyen szereplő árat legkésőbb a képletben vagy az értékmegosztási záradékban szereplő összes tényező ismertté válását követő hetedik munkanapig kell megadni.
A jogszabály szerint a szőlőültetvény vagy ültetvényrész további szüretének bejegyzése érdekében az ültetvény használója legkésőbb az új szüretet megelőző napig tájékoztatja a hegybírót a további szüretről, a hegybíró pedig a tájékoztatást haladéktalanul továbbítja a felvásárló részére. A felvásárló legkésőbb e tájékoztatást követő 7. napig a hegybíró részére kifogást nyújthat be a további szüret bejegyzése ellen, ha az a részére átadott szőlőtermésből előállítható borászati terméken jelölhető földrajzi árujelzők, klasszifikációs szintek, bortípusok vagy a miniszteri rendeletben meghatározott szabályozott kifejezések körét a szőlőfelvásárlási szerződésben meghatározottakkal összeegyeztethetetlenné tenné. A kifogás elmulasztása a szüret bejegyzéséhez való hozzájárulásnak minősül.
A szüretről a szőlőtermés felvásárlása esetén a felvásárló a felvásárlási jeggyel legkésőbb a szüret utolsó napját követő 7. napig, saját feldolgozása esetén pedig az ültetvény használója a szüret bejelentésével legkésőbb november 30-ig vagy – november 30-át követő szüret esetén – a szüret utolsó napját követő 7. napig adatot szolgáltat a hegybíró részére
A módosított kormányrendelet értelmében a borászati üzemengedéllyel rendelkező a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére a seprős újbor előállításának igazolására első származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújt be legkésőbb az előállítás borpiaci évében január 10-ig, a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében pedig február 20-ig.
A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a minőségvédelmi bírság legkisebb összege 50 000 forint. A minőségvédelmi bírság összegét a jogsértéssel érintett borászati terméktétel mennyisége alapján literenként, a borászati termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseknek való meg nem felelés súlyára figyelemmel kell megállapítani. Ha a földrajzi árujelző a termékleírásában foglalt, a borászati termék előállítására, a szőlő származási helyére vagy maximális hozamára vonatkozó szabályoknak nem megfelelő borászati terméken kerül feltüntetésre, a minőségvédelmi bírság mértéke a borászati terméktétel végső származási bizonyítványban szereplő mennyisége nagykereskedelmi árának
- 40 százaléka, ha nem éri el a 100 hl-t,
- 50 százaléka, ha 100 és 250 hl közötti,
- 60 százaléka, ha meghaladja a 250 hl-t, de nem éri el az 500 hl-t, –
- 70 százaléka, ha 500 és 1000 hl közötti,
- 80 százaléka, ha 1000 hl fölötti a borászati üzem által az előző borpiaci évben értékesített és az értékesítési jelentésben megadott borászati termék mennyisége.
Ha a borászati terméktétel nagykereskedelmi ára nem állapítható meg, literenként 5000 forinttal kell számolni.
Továűbbi részletek a jogszabályban.
